Itt elsősorban a pajzsmirigy-működésének zavara okoz változatos típusú és súlyosságú tüneteket. A pajzsmirigy az anyagcsere és a vegetatív idegrendszer szervező középpontja, mely a szívműködésre, a hőháztartásra, az idegrendszeri érzékenységre, az emésztőrendszeri működésre, a táplálék-hasznosításra, a menstruációs ciklusra alapvető befolyással van. Ennek megfelően leggyakrabban ezen funkciók illetve szervműködések zavarában nyilvánul meg a pajzsmirigy-működésének zavara.

Szív-érrendszeri tünetek. A gyorsult szívműködés az egyik legfontosabb tünete a pajzsmirigy-túlműködésnek. Erre az jellemző, hogy nemcsak egy-egy alkalommal gyorsul fel a szívműködés, hanem nyugalomban is gyorsult a szívműködés, azaz a pulzusszám az egyénre jellemző normálisat meghaladja. Ez kinél-kinél más és más, kamaszkortól kezdve 60 és 80 között szokott lenni. Túlműködés esetén, ha a beteg nem részesül pulzuscsökkentő kezelésben általában 100 feletti a pulzusszám. Ugyanakkor az emberek egy részénél, alkattól edzettségtől függően előfordulhat, hogy súlyos pajzsmirigy-túlműködés is csak minimális mértékben emeli a pulzusszámot. A szívműködés felgyorsulása mellett ritmuszavarra is hajlamosít a pajzsmirigy-túlműködés. Idősebb emberekben egyáltalán nem ritka, hogy a ritmuszavar az egyetlen tünete a túlműködésnek.
Fontos tünet lehet a vérnyomás emelkedése.
A csökkent pajzsmirigy-túlműködésre az előbb felsoroltak ellenkezője igaz általánosságban. Ugyanakkor ez jóval kevésbé okoz szubjektíve panaszt a betegnek, amiben az is szerepet játszik, hogy az idegrendszer érzékenysége alulműködés esetén csökkent, túlműködés esetén fokozott. Másrészt minél súlyosabb az alulműködés, annál gyakrabban fordulhat elő ritmuszavar is.

Nehézlégzés. A pajzsmirigy-működésnek és ezáltal a szív munkájának bármilyen irányú eltérése csökkenti a szervezet teljesítőképességét. Ennek leggyakoribb jele, hogy az ember fullad, nehézlégzése van. Ez kezdetben csak terhelésre észlelhető, olyan terhelésnél, mely korábban nem okozott panaszt az embernek.

Az idegrendszer aktivitásának változása. A keringési rendszer előbb említett tüneteit is jelentős részben a szimpatikus idegrendszer működésében bekövetkező változások idézik elő. Ennek a rendszernek a fokozott aktivitását idézi elő a pajzsmirigy-túlműködés, és ez vezet a kézremegésre, a fokozott ingerlékenységre, alvászavarra. Csökkent pajzsmirigy-működés ennek ellenkezőjét okozza: az ember tompábbá, közönyesebbé válik, aluszékony, feledékenyebbé válik, a szexuális aktivitása, érdeklődése csökken.

Anyagcsere változása. A pajzsmirigy-túlműködés az alapanyagcserét fokozza, azaz a bevitt kalória jóval nagyobb részét égeti el a szervezet az anyagcsere folyamataiban. Ennek tünetei a megnövekedő étvágy ellenére fogyatkozó testsúly, a fokozott izzadékonyság, a testhőmérséklet emelkedése, a meleg-tűrő képesség csökkenése. A csökkent pajzsmirigy-működésre ezek ellenkezője jellemző: a gyengébb étvágy ellenére is gyarapodó testsúly, bőrszárazság, a testhőmérséklet csökkenés, a hideg-tűrő képesség csökkenése.

Gyomor-bélrendszeri tünetek. A gyakoribb székletürítés a túlműködés, a székrekedés pedig alulműködés tünete lehet.

Menstuáció, fogamzóképesség. Nőknél a menstráció szabálytalanná válása jelentkezik a pajzsmirigy-működés súlyosabb zavaránál. Túlműködés gyakoribbá, alulműködés ritkábbá teszi a menstruációt. A fogamzóképességet mindkét irányú hormon-eltérés csökkenti, teherbeesés esetén szintén bármilen irányú hormonális eltérés gyakoibbá teszi a vetélést.

Bőr és hajtünetek. Az előbb már említett tüneten (túlműködés fokozott izzadékonysággal, alulműködés a bőr szárazságával jár) kívül jellemző tünet a fokozott hajhullás, a köröm töredezetté válása. A szemöldök oldalsó szélének khullása jellegzetes tünete a csökkent pajzsmirigy-működésnek. Az igen gyakori és a betegeknek nem egyszer komoly aggodalmat okozó hajhullás a legtöbb esetben nem visszafordííthatatlan. Keletkezésében azonban nemcsak a működési zavar játszik szerepet, de az is, hogy feltehetően a hajhagymák ellen is termelhet a szervezet ellenanyagot, ami hasonlóan autoimmunnak nevezett, de a pajzsmirigy működési zavarától független betegség. A pajzsmirigy autoimmun betegeségeinek, azon belül is a Basedow-kórnak jellegzetes tünete a testen bárhol, foltokban megjelenő pigment-hiány. Ezek a néhány cm-s, ritkán akár tenyérnyi világos bőrfoltok általában végleg megmaradnak.

Itt elsősorban a pajzsmirigy megnagyobbodása okozta nyomási tünetekről szólunk. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a pajzsmirigy-túlműködés okozta szimpatikus idegrendszeri aktivitás nyaki vérbőséget előidéző hatása is helyi panaszokban jelentkezhet.

Gombóc érzés, nyaki szorító érzés. Ez pajzsmirigy szempontból egészségeseken is nagyon gyakran jelentkező tünet. Ilyen esetben alkatilag gyakran labilisabb emberekről van szó vagy fokozott stressz helyzetről, melyre a szervezet a szimpatikus idegrendszer aktivitásának fokozásával reagál. Ez idézi elő a nyaki szervek és különöen a pajzsmirigy duzzanatát. Utóbbi nem egyszer láthatóan lüktethet. Amit eddig írtunk, az pajzsmirigy szempontból egészségeseken is gyakori panasz. A pajzsmirigy túlműködése - mivel maga is fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitását - temészetesen nagyon sokaknál előidézi ugyanezt. A pajzsmirigy megnagyobbodását is gyakrabban észleljük az említett panassza jelentkező emberek között.

Nehézlégzés. A pajzsmirigy megnagyobbodása által okozott légcső-szűkület nem egyszer csak igen előrehaladott állapotban okoz tünetet, mivel ez lassan évtizedek alatt szokott kialakulni. A hirtelen kialakuló, jelentős nagyságú pajzsmirigy-ciszta is okozhat nehézlégzést.

Nyelési zavar. A pajzsmirigy nagyobbodás okozta nyelőcső szűkület idézi elő. Szemben a légcsővel, a nyelőcső izmos falú, változó átmérőjű szerv, mely jobban tud alkalmazkodni külső nyomáshz. Így sokáig csak időszakos nyelési zavar jelentkezik, egyre nagyobbá váló golyva esetén azonban mind gyakrabban okoz problémát darabos étel nyelése.

A hangszín megváltozása. A pajzsmirigy tokja közelében futó, a hangszalagot ellátó ideget nyomva a hangszín mélyebbé válása gyakori tünet megnagyobbodott pajzsmirigy estén. A kezdetben időszakosan jelentkező rekedtség, ha azt a pajzsmirigy-nagyobbodás okozza egyértelműen előrehaladott és ezért már csak műtéttel kezelhető pajzsmirigy-nagyobbodást jelent. Súlyosabb esetben az ideg bénulása miatt csak suttogva tud beszélni az érintett. A pajzsmirigy súlyos alulműködése a hangszalag megvastagodása révén okoz rekedtségét, jellegzetes a színtelen reszelős hang.

Fájdalom a pajzsmirigy-régióban. A pajzsmirigy környkének fájdalmasságát, érzékenységét előidéző leggyakoribb okokat a táblázatban tüntettük fel. Elöljáróban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a pajzsmirigy régióban észlelt fájdalom, érzékenység nagy részében ténylegesen nem pajzsmirigy-rendellenesség okozza a panaszt. Garatból kisugárzó vagy nyakcsigolya meszesedés okozza a leggyakoribb panaszt. A pajzsmirigy két jól körülhatárolt esetben okoz fájdalmat: a pajzsmirigyben hirtelen kialakuló körülírt folyadékgyülem (tömlő vagy ciszta) a gyakoribb. Erre elsősorban a pajzsmirigy tapintható elváltozásának érzékenysége jellemző. Nagyobb fájdalom ritkán jelentkezik, hőemelkedés nem ritkán kíséri ilyen esetben. A beteg azt tapasztalja, hogy egy-két nap alatt spontán is enyhül a leggyakrabban nyomó jellegű kellemetlen érzés. A másik jellegzetes pajzsmirigy-fájdalom a szibakut, granulomatózus pajzsmirigy-gyulladást kíséri. Itt hirtelen keltkező láz, és a pajzsmirigy kemény fájdalmas duzzanata áll előtérben.

A pajzsmirigy érzékenységét számos betegségben lehet észlelni. Ilyen a Basedow-kórban fokozott véráramlás okozta nyaki érzékenység és a krónikus pajzsmirigy-gyulladás aktívabb szakaszaiban észlelt hasonló panasz.