Pajzsmirigy tájékoztató honlap

A pajzsmirigy alulműködésről

Az emberi betegségek közül a legideálisabban kezelhető. Egy gyógyszerrel tökéletesen pótolható hiányállapot.

Az alulműködésre adott gyógyszer teljesen ugyanazt tartalmazza, mint amit az emberi pajzsmirigy termel. Megfelelő adagolásnál kizárható bármilyen ártó- vagy mellékhatás.

Az alulműködésre adott gyógyszer kivétel nélkül bármivel együtt szedhető, a gyógyszer mellett alkoholt éppen úgy lehet fogyasztani, mintha a pajzsmirigy egészséges lenne.

Ha egy laikussal vagy pajzsmirigy betegségeiben nem jártas orvos meghallja, hogy valakinek alulműködése van, bármilyen tünetet képes erre fogni.

A nem hozzáértők mindig arról a 3-6 hónapról fognak beszélni, amíg tünetet okoz egy nem kezelt alulműködés. Abban 10-50 évben is, amikor gyógyszerrel tökéletesen pótolt a hiányállapot, s már semmilyen panaszt nem lehet "ráfogni".

Az alulműködés a gyógyszerbeállítás után szinte egészen biztos, hogy soha az életben nem fog már panaszt okozni, ha az érintett betartja a javsolt ellenőrzést. A TSH az adagváltoztatás szükségességét ugyanis már akkor jelezni fogja, amikor a tünetekért felelős FT4-érték még nem kóros.

Az alulműködésnél soha nem a kezeléssel, mindig a felismeréssel van gond. Időben csak vérvétellel, a háziorvos által is kérhető TSH-meghatározással fedezhető fel.

A nők 15%-nak van hajlama alulműködésre, s minden 10. nőnél alakul ki a probléma. Ha a családban előfordult alul- vagy túlműködés, akkor ez a rizikó jelentősen nagyobb.

Ha volt vagy van a családban pajzsmirigybeteg, akkor egy nőnek, amíg meg nem szüli az utolsó gyermekét, addig 1-2 évente, terhesség legelején soron kívül, a gyermekvállalás időszaka után pedig élete végéig három évente meg kell nézetnie a TSH-értéket.

Az alulműködést az esetek 80%-ban a változó kor környékén ismerik fel. Mivel a változó kor éppen olyan (nem jellegzetes) tünetekkel jár, mint az alulműködés , ezért nagyon gyakran abban a hiszemben vannak az alulműködő asszonyok, hogy a pajzsmirigy okozza azokat a tüneteket, melyeket valójában a változókor hozott elő.

Korrekt természetgyógyász nem kezel alulműködő embert , hiszen ezzel a saját elveit csúfolná meg: annál természetesebb anyag ugyanis nincs, mint amit gyógyszerben tudunk adni.

Az alulműködés kiváltó okát nem tudjuk kezelni. Ha tudnánk sem valószínű, hogy megtennénk. Ugyanis a következményt, a csökkent működést - az egész orvoslásban és természetgyógyászatban példátlan módon - tökéletesen, mellékhatás mentesen tudjuk kezelni, pótolni.

A fel nem ismert alulműködés megnöveli a vetélés kockázatát, súlyos mértékű, kezeletlen csökkent működés fejlődési rendellenességet is okozhat. A gyógyszert megfelelő adagban szedőnél mindkét kockázat kizárható.

Csökkent működés miatt gyógyszert szedő asszonynak a terhesség esetén soron kívüli ellenőrzéseket kell végezni, annak érdekében, hogy az ilyankor nagyon gyakran szükségessé váló adagmódosítást időben megtehessük.

A csökkent pajzsmirigy-működés olyan betegség, mellyel az esetek túlnyomó többségében teljes és korlátozás nélküli élet élhető. A csökkent pajzsmirigy-működésnél problémát a betegség időben történő felismerése jelenthet, az állapot gyógyszerrel tökéletesen normalizálható, gyógyszerben nem hasonló anyagot vagy serkentőt, hanem ugyanazt kapja a beteg, mint amit az emberi pajzsmirigy termel. A csökkent pajzsmirigy-működés mint betegség Magyarországon alapvetően két módon jöhet létre: a pajzsmirigy más betegsége miatt végzett izotóp-kezelés vagy műtét után vagy pedig a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegsége, a Hashimoto-tireoidtisz következményeként.

A táblázatban összefoglaltuk a lehetséges okokat. A gyulladásos pajzsmirigy-betegségeket kísérő átmeneti csökkent pajzsmirigy-működés általában nem igényel gyógyszeres kezelést, a pajzsmirigy-működés spontán normalizálódása várható. Ezekről a állapotokról a pajzsmirigy gyulladásos betegségei c. fejezetben olvashat bővebben. A pajzsmirigy-műtét után gyakran csak átmeneti és spontán is rendeződni képes csökkent pajzsmirigy-működés a műtét utáni első évben szokott jelentkezni, erről a Pajzsmirigy műtét (előtt-után) c. fejezetben olvashat.

A végleges csökkent pajzsmirigy-működés két fő típusa közül az egyik a pajzsmirigyet érintő beavatkozások (műtét vagy izotóp-kezelés) után alakul ki, a másik a pajzsmirigy krónikus autoimmun gyulladása, a Hashimoto-tireoiditisz következménye.

Kezdődő (szubklinikus) pajzsmirigy alulműködés
Erre a stádiumra az jellemző, hogy a pajzsmirigy-hormon szintek a vérben még normális tartományon belül vannak, de ezt az állapotot a szervezet már csak a TSH-szint megemelésével képes fenntartani. (A pajzsmirigy-hormon termelésének szabályozásáról A pajzsmirigy szerepéről c. fejezetben olvashat részletesen.) Ez a stádium (komoly) tüneteket nem okoz, de a vérzsír (koleszterin) szintje már kissé magasabbá válik, enyhe fokú gyengeség, 2-3 kg-os hízás okozójaként szerepelhet. Az orvosok álláspontja eltér abban, hogy minden ilyen esetben szükséges-e a hormon-eltérést kezelni.

Tényleges pajzsmirigy-alulműködés
Ebben a stádiumban a TSH-szintnek az igen nagyfokú megemelkedése sem képes biztosítani a normális pajzsmirigy-hormon szinteket, a vérben mért pajzsmirigy-hormon szintek közül az FT4 (szabad-T4) érték kórosan alacsonnyá válik, a T3-szint csökkenése nem mindig mutatkozik. Ebben a stádiumban már tüneteket okoz a betegség, és gyógyszeres kezelés beállítása válik szükségessé.

Alapvető, hogy az alább felsorolt tünetek a megfelelő gyógyszeres kezelés esetén visszafejlődnek. A másik fontos dolog, hogy jelentős egyéni különbség észlelhető: általában fiatalabbaknál fordul elő, hogy sokáig nem vagy alig jelentkezik tünet.

A leggyakoribb tünetek egyike a gyenge étvágy ellenére gyarapodó testsúly (ha nem ismerik fel a betegséget, akkor 4-5 év alatt 30-40 kg hízás is felléphet). A bőr szárazsága, a haj hullása, a köröm töredezetté válása, a szemöldök oldalsó részének kihullása jelentik a tünetek másik csoportját. A pulzusszám alacsonyabbá válik, mint az egyénre jellemző, nyugalomban 60-80 közötti érték, a szív teljesítőképessége a pulzusszám csökkenésétől függetlenül is romlik, melynek legfontosabb tünete, hogy az ember fizikailag kevesebbet bír, olyan terhelésnél is jelentkezik nehézlégzés, melyet korábban minden további nélkül bírt az ember. Az idegrendszer működése lassúbbá válik: az ember feledékenyebbé válik, aluszékonyabb, a rekació-idő megnyúlik, az ember tompábbá, közönyösebbé válik. A nemi vágy csökken, súlyosabb esetben megszűnik, férfiaknál impotencia jelentkezhet. A fogamzóképesség egyértelműen csökken pajzsmirigy-alulműködés esetén. A vetélésre illetve koraszülésre való hajlam pedig fokozottá válik kezeletlen pajzsmirigy-alulműködésnél. Vizenyősség (ödéma) jelentkezhet. Ez részben a gravitációnak megfelelően a lábakon, de a kötőszövet átépülése révén (a normálishoz képest fokozottan vízkötővé válik a kötőszövet) a szemhéj, az arc és a kéz duzzanat is jelentkezhet. Előfordul a vizenyősség a savós hártyákon: a szívburokban, mellhártya űrben keletkező folyadék is hozzájárulhat a nehézlégzéses panaszokhoz. Amikor nem pajzsmirigyet érintő megelőző beavatkozás okozza a csökkent pajzsmirigy-működést, a pajzsmirigy típusos esetben sorvadttá válik. Ritkábban észlelhető a pajzsmirigy duzzanata, mely általában a gyógyszeres kezelés hatására megszűnik.

Magzati korban illetve gyerekkorban fennálló csökkent pajzsmirigy-működés esetén a normális idegrendszeri és testi fejlődés károsodik. Az előbbi miatt maradandó szellemi fogyatékosság is felléphet. Épp ennek megelőzése érdekében évtizedek óta kötelezően megnézik az újszülötteknél a köldökzsinór véréből a TSH-szintet.

Az előzőekben már leírtuk, hogy a legkoraibb jel a pajzsmirigyet szabályozó, az agyalapi mirigy által termelt TSH megemelkedése. Gyakran okoz félreértést, hogy a pajzsmirigy-működés megítélésére leggyakrabban vizsgált TSH-szint épp ellentétes mint a pajzsmirigy-működése. A szabad-T4 (vagy FT4-) érték a kezdődő alulműködés esetében még a normális tartományon belül van (bár gyakrabban az alsó határ közelében), kifejlődött már tünetekkel is járó stádiumban pedig a normál alsó határán vagy az alatt van. Egy másik laboratóriumi eltérés is fontos lehet: a vérzsír (koleszterin) érték megemelkedése. Ennek jelentősége az, hogy az orvosok egy része a vérzsír értéket is figyelembe veszi annak eldöntésekor, hogy a kezdődő, tüneteket még nem okozó stádiumban, beállít-e pajzsmirigy-hormon pótlást. A betegség konkrét okának felderítése általában nem okoz problémát a beteg kikérdezése után. Amennyiben pajzsmirigyet érintő beavatkozást korábban nem végeztek, nincs fájdalmas pajzsmirigy-elváltozás, nem szed az illető pajzsmirigy-működést gátló gyógyszert (pajzsmirigy-túlműködésre adott Metothyrin vagy Propycil illetve pszichiátriai betegségben adott lithium vagy pedig komoly szívritmuszavarra adott Cordarone és a beteg nem használt megelőzően extrém adagban jódkészítményt), akkor Magyarországon gyakorlatilag minden esetben autoimmun eredetről van szó. Ezt megerősítő vizsgálatként sokan elvégzik a pajzsmirigy-ellenes ellenanyag vérből történő meghatározását (anti-TPO).

Egyéb vizsgálatok közül a pajzsmirigy megnagyobbodása esetén ultrahang- vagy izotóp-vizsgálat elvégzésére kerül sor. Itt fontos megjegyezni, hogy mindkét vizsgálat gyakran félrevezetően göbös elváltozást jelez. Az izotóp-vizsgálatnál ennek magyarázata, hogy a pajzsmirigy tömött, egyenetlen felszínű, ami megtévesztheti az orvost. Az ultrahang-képre pedig a betegek egy részénél az jellemző, hogy - akárcsak göbös betegekben - körülírt gócos területeket látni az ultrahang-vizsgálatnál. Ezek aktívabb gyulladásos gócok szoktak lenni, és nem tényleges göbök. Kétség esetén a citológiai vizsgálat szolgálhat megnyugtató eredménnyel.

Az egyetlen rossz hírrel kezdjük: az érintettek nagyobb részénél a pajzsmirigy-hormon pótló kezelést egy életen át kell folytatni, mert az alapvető okot, bármi legyen is, nem tudjuk kezelni a csökkent pajzsmirigy-működés végleges formáinál. Ugyanakkor számos jó hírünk is van. Mint már előzetesen is hangsúlyoztuk, a csökkent pajzsmirigy működés esetén az a ritka szerencsés helyzet áll fenn, hogy gyógyszerben ugyanazt az anyagot tudja az orvos adni, mint amit az emberi pajzsmirigy termel. Ezért a gyógyszernek - megfelelő adagolás esetén - kizárható bármilyen ártó hatása. (Könnyű ezt belátni, hiszen ha nem így lenne az azt jelentené, hogy az emberi pajzsmirigy-hormon egészséges pajzsmirigyű embernek is ártalmat váltana ki.) Napi egyszeri adagolással biztosítható a napi hormon-szükséglet. A gyógyszer beállítását követő időszak után - kivéve a terhesség időszakát - elegendő évente egyszer orvosi ellenőrzésre menni.

  • Mikor ad az orvos gyógyszert?
    A tényleges pajzsmirigy-alulműködés esetében, mindig. A kezdődő stádiumban fiataloknál, terheseknél illetve olyanoknál, akiknél a csökkent pajzsmirigy-működés valamelyik tünete észlelhető, szintén indokolt a kezelés. Olyan embereknél, akiknek kezdődő csökkent pajzsmirigy-működése van, de az előző körülmények egyike sem áll fenn, eltér az orvosok gyakorlata. Abban nincs vita, hogy olyan esetben is, amikor az orvos nem tartja indokoltnak a gyógyszeres kezelés beállítását, élethosszig tartó ellenőrzés szükséges, mert nagyon sokaknál előbb-utóbb szükségessé válik a gyógyszer adása.
  • Mit ad az orvos?
    Többféle gyógyszer létezik, de mindegyiknek azonos a hatóanyaga, amit levo-tiroxinnak hívnak. Arra nézve, hogy bármelyik készítmény jobb lenne a másiknál, semmilyen bizonyíték nincs: különbség az árukban és a kiszerelésükben van csak. A gyógyszert reggel éhgyomorra, étkezés előtt fél órával kell bevenni, mert így biztos a felszívódása.
  • Meddig kell szedni a gyógyszert, milyen gyakran kell ellenőrzést végezni?
    Ahogy már írtuk, a csökkent pajzsmirigy-működésre gyógyszert általában élethossziglan kell szedni. A gyógyszer megfelelő adagjának beállításához 2-4 vérvételre van szükség. Minden egyes adagváltoztatás illetve maga a gyógyszer beállítása is egy új egyensúlyi helyzetet jelent, aminek beállásához legalább másfél hónapra van szükség, ez azt is jelenti, hogy ennél hamarabb nem szokás az adagváltoztatás illetve a gyógyszer első adása után ellenőrzést végezni. Amint beállt a normális pajzsmirigy-működés, évenként kell ellenőrzésre járni (kivéve terhesség esetét - ld. később). Az ellenőrzéseknél általában a TSH-szint meghatározása elegendő, a kezelés célja, hogy a TSH-szint normálissá váljon.
    A betegek kb. 5%-ánál fordul elő, hogy a pajzsmirigy-működés spontán normalizálódik. Ilyen esetben az addig megfelelőnek bizonyult gyógyszeradag mellett is túladagolásra utal a laboratóriumi eredmény (a TSH-szint alacsonnyá válik).
  • Problémák a gyógyszer szedés során
    • Mellékhatások a gyógyszerszedés első időszakában
      Ahogy írtuk, a gyógyszernek - megfelelő adagolás esetén - ártó hatása nem lehetséges. A gyógyszer beállításakor azonban mellékhatások jelentkezhetnek. Ennek magyarázata az, hogy a szervezet hozzászokott a renyhébb pajzsmirigy-működéshez, és a pajzsmirigy-működés normalizálódásának kezdetén hirtelen egy erő serkentő hatás éri a szervezetet. Ezek a mellékhatások jellemzően a gyógyszer bevétele után 1-1,5 órával jelentkezhetnek: kézremegés, szapora szívdobogás-érzés. Általában 5-6 nap után spontán is megszűnnek. Elkerülésük legegyszerűbb módja, ha a gyógyszer beállítása során hetente 25-25 microgrammal fokozatosan emelve állítják be a gyógyszert.
      Idősebb, koszorúér-betegségben szenvedőknél ennél is óvatosabb beállítás szükséges: az első két hétben napi 12,5 microgram, a következő 2 hétben napi 25 microgram levo-tiroxint adnak csak, és ebben az ütemben haladva érik el a javasolt gyógyszer-adagot.
    • Tünetek átmeneti fennmaradása a gyógyszerszedés első időszakában
      A csökkent pajzsmirigy-működés tünetei 3-4 hónappal azután fejlődnek vissza, hogy a gyógyszeres kezelés normalizálta a pajzsmirigy-működést. Addig előfordulhat például további hízás is.
    • Tünetek végleges fennmaradása évekig felismeretlenül maradt esetekben
      Amennyiben évekig felismeretlen maradt a csökkent pajzsmirigy-működés, a hormon-szintek normalizálódása ellenére előfordul, hogy bizonyos tünetek nem fejlődnek vissza. Leginkább a gyengeség, és a fáradékonyság szokott ilyen esetben megmaradni.
    • A betegség miatt felszedett kilók leadásának problémája
      A csökkent pajzsmirigy-működés miatt felszedett kilók leadásához nem elegendő a pajzsmirigy-működés normalizálódása. Azt követően - ugyan kisebb nehézség árán, mintha minden kiváltó ok nélkül gyarapodott volna a testsúly, de - erőfeszítéssel (testmozgás fokozása, étrend átalakítása) lehet megszabadulni a kilóktól.

A gyógyszeresen normalizált csökkent pajzsmirigy-működés mellett minden esélye megvan az anyának arra, hogy egészséges gyereket szüljön. A gyógyszerszedést tilos felfüggeszteni terhesség alatt, mert ez vetélés rizikójával jár! Amint kiderül, hogy valaki terhes lett, soron kívül ellenőrzendő a pajzsmirigy-működés. Ennek oka az, hogy nem ritkán elforduló helyzet, hogy terhesség alatt emelni kell a gyógyszer adagon. Ennek magyarázata, hogy terhesség időszakában megnő a pajzsmirigy-hormon szükséglet, amit a műtött vagy izotóp-kezelt vagy krónikus gyulladás miatt károsodott pajzsmirigy nem képes teljesíteni.

Nem javulnak a hormon-szintek a gyógyszeres kezelés
Ebben az állapotban a gyógyszer nagy adagja sem elegendő a pajzsmirigy-működés normalizálásához (nem vagy alig változnak a hormon-szintek). Általában a gyógyszer felszívódásával van probléma. Ilyen ok lehet a gyomor-bél rendszer megbetegedése vagy kolesztiramin nevű gyógyszer szedése.

Növekszik a pajzsmirigy mérete
Általában a csökkent pajzsmirigy-működés a pajzsmirigy megkisebbedésével jár együtt. Ritkább, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodik. Ilyen esetben is általában a gyógyszeres kezelés hatására a pajzsmirigy megkisebbedik. Olyan ritka állapotban, ahol a TSH-szint normalizálódása ellenére a pajzsmirigy mérete növekszik, műtét elvégzésére kell sort keríteni.