Telefon:

06/30-258-4541

E-mail:

mosolyis@t-online.hu

Szakmai háttér

1988 óta vagyok orvos. 1991 óta egyre inkább, 10 éve pedig gyakorlatilag kizárólag pajzsmirigybetegekkel foglalkozom.

1993-ban szereztem belgyógyászatból szakvizsgát, 1996-ban pedig az addigi gyakorlati és oktatói tvékenységem révén citológia-hisztológia-pathohisztológiából szakképesítést. (Utóbbira azért vagyok külön büszke, mert nagyon kevesen, tudtommal csak 5-6 nem pathológus szakember kapta meg összesen e szakképesítést köszönhetően a jelentős gyakorlati tapasztalatának és oktatási tevékenységének.)

Az endokrin szervek ultrahang diagnosztikai jártasságáról 1997-ben szereztem működési bizonyítványt.

2004-ben védtem meg PhD disszertációmat, melyet a göbös pajzsmirigyelváltozások kivizsgálásáról írtam.

Eddigi tevékenységek (2009 végéig)

Több mint 90.000 pajzsmirigybeteget láttam eddig rendeléseimen.

Több mint 70.000 pajzsmirigy-ultrahang vizsgálatot és több mint 33.000 pajzsmirigy citológiai vizsgálatot végeztem eddig. Ez a két vizsgálatszám a legtöbb Magyarországon, s - tudomásom szerint - a nemzetközi szakirodalomban sem számolt be egyetlen orvos sem ennél több pajzsmirigy-ultrahang és citológiai vizsgálatról.

300-nál több betegnél végeztem műtétet kiváltó alkoholos szklerotizáló kezelést göbös pajzsmirigy betegeknél. Ez a szám szintén a legmagasabb Magyarországon.

Speciális szakbarbárnak kell nevezzem magam. Egyetlen betegségcsoporthoz értek, azt viszont három megközelítésben is látom: klinikusi, ultrahangos és citológusi szemlélettel is. Magyarországon eddig más nem követte ezt az utat, de talán idővel lesznek olyanok, akik rálépnek erre. Ahogy a nőgyógyász, a cardiológus, illetve egyre gyakrabban az urológus, gastroenterológus, szemész kollégák, úgy idővel a pajzsmirigy szakemberek is valószínűleg saját maguk végzik az ultrahang-vizsgálatot. Ez nemcsak szervezési szempontból jelent előnyt (a betegnek eggyel kevesebb orvosnál kell megjelennie), de a többféle látásmód gyakorlati elsajátítása révén egyértelmű szakmai előnyökkel is jár. Egy éve az egyetlen, kizárólag pajzsmirigybetegségekkel foglalkozó nemzetközi orvosi-tudományos szakfolyóirat, a Thyroid szerkesztőségi cikkben élt ezzel a javaslattal.

Emberi háttér

Talán furcsa lesz, hogy erről is írok. De közel 20 évet dolgoztam eddig úgy orvosként, hogy semmilyen anyagi kapcsolatba sem kerültem az általam ellátott betegekkel. Sem közvetlenül: hálapénzt vagy azt helyettesítő ajándékot nem fogadtam el, egyedül a köszönet volt, amit nagyon szívesen vettem. Sem közvetve: vállalkozó orvosként vezettem eddig 5 kórház pajzsmirigy szakrendelését, s így független tudtam maradni olyan, a betegellátást torzító intézményi gazdasági érdekektől, mint felesleges vizsgálatok kérése, indokolatlan kórházi befektetések.

Mindig is abban hittem, hogy csak egzisztenciálisan független orvos hozhat jó döntést, s szakmámtól teljesen idegennek gondoltam és gondolom, hogy egy orvosi vizsgálat azon múljon, hogy a rászorulónak van-e rá pénze vagy sem. Számos megkeresést utasítottam vissza az eltelt években, melyek arról szóltak, hogy itt vagy ott, ilyen vagy olyan magánklinikákra menjek el dolgozini.

Ugyanakkor a 2006. július 1-től életbe lépett finanszírozási változások nem hagytak engem sem érintetlenül. Korábban havi 700, júliustól viszont csak havi 500 beteget láthatok el közfinanszírozásban úgy, hogy a kieső, havi 200 beteget senki sem fogja rajtam kívül ellátni. A magam és az általam korábban ellátott betegek érdekében nem volt más választásom, mint magánrendelések elindítása. A fent leírtak miatt egyáltalán nem aggálytalan mindez számomra.

A magánrendeléseken sem tudok más lenni és mást tenni, mint amit eddig tettem. Eddig is köszöntem és bemutatkoztam, eddig is megkapta minden rászoruló a szükséges betegtájékoztatást. Többletként két dolgot fogok tudni nyújtani. Egyrészt több idő jut egy-egy betegnél a személyes beszélgetésre, másrészt nem kell várni a leletre, a sokaknál komoly szorongást okozó citológiai vizsgálat eredményét ott helyben meg tudom mondani.

Csak a szükséges vizsgálatok történnek meg

Mit jelent a szükséges vizsgálat? Azt, amiből a kezelésre vonatkozó információ nyerhető.

A rendeléseimen, eddig több mint 75.000 embernél, alkalmazott kivizsgálási rendszer középpontjában az ultrahang-vizsgálat áll. Azáltal, hogy háromféle speciális jártasságom van (belgyógyász, ultrahangos és citológus is vagyok), egészen más szemlélettel nézem az egyes kivizsgálási módszerek eredményeit, több információt jelent nekem egy ultrahang és citológiai vizsgálat, mintha csak endokrinológus lennék, s hozott leletből kellene dolgoznom. Ennek révén a Magyarországon még mindig nagyon gyakran elvégzett izotóp-vizsgálatot az esetek több mint 98%-ban anélkül tudom a fenti eljárásokkal kiváltani, hogy az izotóp-vizsgálat elmaradása miatt nemhogy hátrány nem éri a beteget, de felesleges terhelésnek és időveszteségnek nincsen kitéve, s így egyértelmű nyeresége származik mindebből.

Az utóbbi évtizedekben az orvoslás alapjait is kikezdte a defenzív szemlélet. A jogi meghurcolástól való félelem miatt sokszor azért kérnek a kollégák egy második egy harmadik vizsgálatot is, hogy jogilag védve legyenek. Más részről az is teljesen érthető, hogy a beteg sorsát meghatározó klinikus, aki egy ultrahang vagy citológiai lelet esetében egy másik orvos munkájára kell támaszkodjon, kiszolgáltatott helyzetben is van. Sokszor éppen ez vezet arra, hogy a beteg és saját biztonsága érdekében feleslegesnek tűnő vizsgálatokat is kér.

Nekem nincs lehetőségem azzal takarózni, hogy egy más által végzett vizsgálat hibája miatt adtam rossz véleményt. Ugyanakkor a más klinikusokra jellemző kiszolgáltatottságot sem élem meg, hiszen nem hozott, hanem magam által végzett vizsgálatok aalpján dönthetek. Ez a fokozott felelősség természetesen elemi érdekemmé teszi, hogy a lehető legkevesebbet hibázzam.

Hogyan történik a kivizsgálás? (Részleteket ld. másik fejezetben.)

• A célzott kikérdezés az első lépése a vizsgálatnak. Amellett, hogy a beteg elmondja a panaszát, az orvos az általános tünetekre kérdez rá, melyek pajzsmirigy működési zavar gyanúját vethetik fel. Elsősorban a súlyváltozás és a szívműködés felgyorsulása vagy lassúbbá válása hívhatja fel túl vagy alulműködésre a figyelmet. Nyaki panaszok (nyelésnél elakadó falat avagy rekedtség) pedig a pajzsmirigy nagyobbodásának lehetnek jelei.
  
• A következő az ún. fizikális vizsgálat. Ez a tünetektől függően lehet teljes belgyógyászati vzsgálat is. Amire mindenképpen sor kerül az a pajzsmirigynek és a nyaknak tapintással történő vizsgálata. Gyakran a szív meghallgatására is sor kerül.
  
• Pajzsmirigy és nyak ultrahang vizsgálata a következő lépés. Ez fájdalmatlan, ártó vagy mellékhatással nem rendelkezik, kismamáknál is nyugodtan és korlátozás nélkül elvégezhető.
  
• A fenti alapvizsgálatokat az eddigiektől függően két másik követheti.
  • Pajzsmirigy aspirációs citológiai vizsgálat. Ez, egy a vérvételinél vékonyabb tűvel történő szúrást jelent, amivel mintát veszünk a pajzsmirigyből. A legtöbbször a pajzsmirigy körülírt szerkezeti eltéréseinek, göbeinek a vizsgálatára használjuk. A szúrást mindig ultrahang-ellenőrzés mellett végezzük, hogy biztosan az elváltozásból nyerjünk sejteket. Ennek révén egy minimális kellemetlenséggel meg tudjuk mondani, hogy milyen elváltozást takar a göb. Magyarországon a göbök 1-2%-nál fordul elő rosszindulatúság. A másik, ritkább oka a mintavételnek, amikor a tünetek, s főként az ultrahang-kép alapján pajzsmirigy gyulladásra van gyanú.
  • Pajzsmirigy működésének vizsgálata. Ez vérvételt jelent.

• A fenti vizsgálatokkal az esetek több mint 95%-ban egyértelműen eldönthető, hogy van-e teendő a pajzsmiriggyel, s ha igen, akkor pontosan mi. Egyéb vizsgálatot kizárólag akkor végeztetünk, ha az befolyásolhatja a beteg további sorsát. Erre leginkább olyan esetben van szükség, amikor pajzsmirigytúlműködés hátterében olyan göbös pajzsmirigyet találunk, amely önmagában nem igényelne műtétet. Ha ilyenkor az izotóp-vizsgálatot ún. forró göböt igazol, akkor műtét vagy jódizotóp-kezelés indokolt, ha viszont nem hormontermelő göbről van szó, akkor gyógyszeres kezelés és/vagy ellenőrzés a teendő.
• A kivizsgálási módszer "filozófiája": történjen meg minden szükséges vizsgálat, de semmi felesleges beavatkozásra ne kerüljön sor. Felesleges vizsgálat az, ami nem befolyásolja a vizsgált ember sorsát.

• A komplett vizsgálat s kezelési javaslat díja  első alkalommal 13.000 Ft, kontrollnál 10.000 Ft.