Szemben a kivizsgálás menetével, amire nincs nagy ráhatása a betegnek, a kezelés esetében egyáltalán nem ez a helyzet. Nagyon sok esetben a beteg aktív közremûködése nélkül nem hozható jó döntés. A helyzet a legtöbb esetben az, hogy nincs ideális kezelési mód, viszont van választás. Itt nem hallgatható el az a tapasztalat, hogy Magyarországon nagyon sok esetben a döntést enélkül az aktív közremûködés nélkül hozza meg az orvos. Számos oka van ennek a káros gyakorlatnak. Kezdve az egészségügy poroszos rendszerét, ahol a beteg talán nem véletlenül érzi idõnként úgy, hogy az egymással is hierarchikus viszonyban lévõ tisztek (az orvosok) mellett õ betegként csak az utasítást végrehajtó közkatona lehet. A könyv kereteit meghaladná, ha arra is részletesebben kitérnénk, hogy a diktatúrákban és féldiktatúrákban nevelkedett magyar emberek nem válnak egyik napról a másikra öntudatos állampolgárokká. Ha betegként fordulunk az egészségügyhöz, orvosokhoz, nõvérekhez különösen ez a helyzet. Hiszen maga a betegség szorongást kelt, ez önmagában olyan lelki teher, ami nem kedvez annak, hogy magunk döntsünk vagy akár visszakérdezzünk az orvostól, hogy de miért, doktornõ vagy doktor úr. Speciális magyar adottság, hogy a magyar oktatásba a mai napig nem került be az egészségtan, így a lehetõségekhez képest jóval szegényesebb a laikusismerete egészségügyi kérdésekben, ami a kiszolgáltatottságát csak tovább növeli. Mindent egybevéve arra bíztatjuk az olvasót, hogy ne hagyja magát... Amit nem ért, kérdezze meg. (A pajzsmirigy esetében nincs olyan, amit átlagos intelligenciájú embernek ne lehetne közérthetõen elmagyarázni.) S ne hagyja el a józan eszét és ítélõképességét. Ha olyanok a rendelésen a körülmények, hogy nem lehet kérdezni vagy az orvos nem jó néven veszi, ha visszakérdez tõle, akkor ebbe ne nyugodjon bele. Az elméletben legjobb szakmai döntés nem jó mindaddig, amíg errõl nincs meggyõzõdve az, akire e döntés vonatkozik. Kérdezze meg a háziorvosát vagy legrosszabb esetben keressen egy másik specialistát.

Az alábbi táblázatban felsoroltuk a leggyakoribb olyan állapotokat, ahol a kezelési lehetõségek közül választani lehet. Mindenképp célszerû, ha az orvos részletes felvilágosítása alapján a beteg dönti el, melyik módot választja, de legalább is be kell vonni az érintettet a döntésbe. Két példáról részletesebben is szólunk.

Az elsõ alkalommal fellépett Basedow-típusú túlmûködésnél azt kell mérlegelni, hogy az esetek durván felében a túlmûködés a késõbbiekben kiújul a túlmûködés. Bár a gyógyszer mindig segít ilyenkor, de ez az egyik legkellemetlenebb betegség. Számos tünettel jár, általában néhány hónapos táppénzre szorul az érintett. Az orvosok nagy része elsõ alkalommal (hacsak nem nagy a pajzsmirigy) fél-egy éves gyógyszeres kezelést javasol, kiújulás esetén pedig végleges izotópkezelést vagy mûtétet. Ugyanakkor meggyõzõdésünk szerint a legjobb, ha a beteg már a kórkép elsõ jelentkezéskor tisztában a kiújulás lehetõségével, és a konkrét élethelyzete (életkor, munkakörülmények) alapján maga dönti el, hogy mit választ. A kiújulásnál szintén a betegnek kell mérlegelni, hogy a csökkent mûködés jelentõs rizikójával járó végleges kezelést avagy ismételt gyógyszerszedést választ. Egy másik esetben is célszerû a betegnek dönteni. Ha féloldali, mûtétet igénylõ jóindulatú göb mellett az ellenoldalon kisebb önmagában mûtétet nem igénylõ göbök, göbkezdemények vannak, akkor két lehetõség van. Ha az orvos féloldali mûtétet végez, akkor kisebb a mûtéti szövõdmény arány, várhatóan nem alakul ki gyógyszeresen egy életen át kezelendõ alulmûködés, viszont a betegek nem kis részénél évekkel, évtizedekkel késõbb újabb mûtétet kell végezni, ha az elsõ mûtét idején még kis göb megnõ. Ha kétoldali a mûtét, akkor biztos, hogy nem kell késõbb újra mûteni az embert, viszont nagyobb a mûtéti szövõdmények aránya, és jelentõs annak rizikója, hogy alulmûködés kialakul.

ALTERNATÍVÁK A PAJZSMIRIGYBETEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN
 

Állapot	Alternatívák	Magyar gyakorlat
Frissen igazolódott Basedow-típusú túlmûködés	gyógyszer  izotóp-kezelés  mûtét	orvos dönt
Kiújult Basedow-típusú túlmûködés	izotóp-kezelés  mûtét  gyógyszer	orvos és beteg együtt dönt
Krónikus pajzsmirigy gyulladás enyhe-mérsékelt pajzsmirigy nagyobbodással	csak ellenõrzés  levo-tiroxin kezelés	orvos dönt
Panaszt nem okozó 2-4 cm-s göb	csak ellenõrzés  mûtét	orvos dönt
Mûtét igénylõ göb a másik oldalon mûtétet nem igénylõ göb(ök)	féloldali mûtét  kétoldali mûtét	orvos dönt