TARTALOM:
bevezetés
részletes tájékoztatás
 
 

 

PAJZSMIRIGY-MÛTÉT: EGYSZERRE GYÓGYÍTÁS ÉS MEGELÕZÉS

A pajzsmirigy-mûtét az esetek túlnyomó többségében egyszerre szolgálják egy adott elváltozás gyógyítását és a betegség kiújulásának megelõzését is. Így Basedow-típusú pajzsmirigy-túlmûködésnél a sebész törekvése nem egyszerûen az, hogy a fennálló pajzsmirigy-túlmûködést megszüntesse, de egyben az is, hogy e kiújulásra nagyon hajlamos betegség ismételt jelentkezését is megakadályozza. A többgöbös golyva esetében a sebész nemcsak a mûtéti beavatkozást szükségessé tevõ göböket távolítja el, hanem arra törekszik, hogy az ismételt göbösödést is megakadályozza. Ennek érdekében a korábban kimutatott vagy mûtét közben fellelt kisebb göböket, göbkezdeményeket is eltávolítja. A legújabb idõkben mind többen azt javasolják a többgöbös golyva sebészi kezelésénél, hogy a sebész az egész pajzsmirigyet távolítsa el, mivel ez az egyetlen 100%-os hatékonyságú eljárás az ismételt göbösödés (és ezzel az ismételt mûtét) megelõzése érdekében.
A gyakori rosszindulatú rosszindulatú daganatok esetében (papilláris és follikuláris ráknál) szintén a megelõzést célozza az 1 cm-nél nagyobb vagy nem egygócú daganatok esetében követett eljárás: az érintett oldali lebeny teljes, az ellenoldali majdnem teljes eltávolítása. Ez biztosítja ugyanis - a mûtét után elvégzett izotóp (vagy sugár-) kezeléssel együtt -, hogy ne maradjon benn mûködõ pajzsmirigy-állomány. Ez biztosít ugyanis lehetõséget arra, hogy a daganat esetleges korai kiújulása esetén azt érzékeny vizsgáló-módszerrel fel lehessen ismerni.

PAJZSMIRIGY-MÛTÉTTEL JÁRÓ SPECIÁLIS SZÖVÕDMÉNY

A pajzsmirigy-mûtétek másik fontos jellegzetessége a pajzsmirigy hormon-termelõ voltából következik. Szemben sok más viszonylag gyakori mûtéti beavatkozással (vakbél-, epehólyag-, emlõmûtét), ahol a mûtét okozta csonkolás önmagában nem jár negatív szervi következményekkel, a pajzsmirigy mûtét után fennáll a csökkent pajzsmirigy-mûködés, egy új betegség kialakulásának a veszélye. Ahogy a betegtájékoztatók számos részén, úgy itt is hangsúlyozzuk, hogy a pajzsmirigy-alulmûködés esetén egy rendkívül ritka és szerencsés körülményt jelent, hogy a betegség idõben történõ felismerése esetén tökéletesen rendezhetõ problémáról van szó, pajzsmirigy-hormon készítménnyel úgy lehet pótolni a kiesett pajzsmirigy-mûködést, hogy azzal minden szempontból teljes értékû és korlátozás nélküli élet élhetõ.

PAJZSMIRIGY-MÛTÉT RIZIKÓJA, MÛTÉT UTÁNI FELÉPÜLÉS

A pajzsmirigy-mûtéteket altatásban végzik. Ennek kapcsán mindenképp hangsúlyozni kell, hogy amennyiben nincs más, súlyos betegsége az érintettnek, mûtéti halálozással manapság már nem kell számolni ( a rizikó kisebb mint 1:100.000-hez). Súlyos szív-érrendszeri megbetegedések fokozott rizikót jelentenek, de megfelelõ mûtéti elõkészítés után ez a rizikó jelentõsen csökkenthetõ.  Egy másik problémát az jelenthet, ha maga a pajzsmirigy elváltozás növeli meg a mûtéttel kapcsolatos rizikót. Ez a legtöbb esetben elõrehaladott daganatos betegség mûtéte során fordulhat elõ. A mûtét utáni felébredés sokszor kellemetlen állapot, többen hányingerrõl, hányásról panaszkodnak. Ez általában a mûtét utáni ébredés elsõ fél-két órájában fordul elõ. Utána lényegesen jobb lesz a közérzet. A pajzsmirigy-mûtét után Magyarországon általában 3-5 napig még a sebészeti osztályon tartják a beteget. A betegek többségét már a mûtét napján haza lehetne bocsátani, ha ennek feltételei adottak lennének. Ehhez az kellene ugyanis, hogy a beteg lakóhelyén korai mûtéti szövõdmények felismerésében és ellátásában képzett asszisztens dolgozzon és a beteg számára elérhetõ legyen. Mivel ennek feltételei nem adottak, így a mûtét utáni néhány napot a betegek kénytelenek kórházban tölteni.

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁS
 
Önnél az elõzetes vizsgálatok alapján a pajzsmirigy-mûtét elvégzésének oka (az alábbiak valamelyike):

1. Jelentõsen megnagyobbodott pajzsmirigy mellett kialakult pajzsmirigy-túlmûködés, melynél az orvosi tapasztalatok alapján a gyógyszeres kezeléstõl végleges gyógyulás nem remélhetõ.

2. A gyógyszeres kezelés közben vagy annak leállítása után ismételten kiújult pajzsmirigy-túlmûködés, melynél az izotóp-kezelés nem kivitelezhetõ avagy kivitelezhetõ lenne, de Ön a mûtétet választotta.

3. Göbösen vagy göb nélkül megnagyobbodott pajzsmirigy, melynél a pajzsmirigy egészének vagy körülírt részének megnagyobodása nyelési panaszt és/vagy rekedtséget és/vagy fulladásos panaszt és/vagy a légcsõ szûkületét és/vagy a pajzsmirigyének a szegycsont mögé és/vagy a mellkasba terjedését okozza.

4. Pajzsmirigy-túlmûködés kifejlõdött formáját okozó többgöbös golyva, melynél a gyógyszeres kezeléstõl végleges eredmény nem remélhetõ vagy ugyanilyen többgöbös pajzsmirigy-elváltozás, mely még csak a pajzsmirigy-túlmûködés kezdõdõ stádiumát érte el, de mûtét nélkül nagy valószínûséggel kifejlõdne a tényleges pajzsmirigy-túlmûködés.

5. A mûtét elõtti vizsgálatok daganatra vagy annak gyanújára utalnak.

1. Mindkét oldali pajzsmirigy-lebeny kb. 90-95 %-ának eltávolítása, mert ez biztosítja, hogy a pajzsmirigy-túlmûködés nagy valószínûséggel nem újul ki Önnél.
A mûtéti beavatkozás után 5% annak a rizikója, hogy bármikor késõbb életében ismét jelentkezne pajzsmirgy-túlmûködés. Annak valószínûsége, hogy gyógyszeres kezeléssel tökéletesen beállítható csökkent pajzsmirigy-mûködés alakul ki, 50-60%.

2. Mindkét oldali pajzsmirigy-lebeny 80-95%-ának eltávolítása annak érdekében, hogy a már kialakult és panaszt vagy tünetet okozó göbök mellett a kicsiny göbkezdeményeket is el lehessen távolítani. Amennyiben ezeket bennhagynánk, nagy rizikója lenne annak, hogy 2-20 év múlva a most még kis göbkezdeményekbõl újabb mûtétet szükségessé tevõ göb fejlõdne ki.
A mûtéti beavatkozás után annak valószínûsége, hogy gyógyszeres kezeléssel tökéletesen beállítható csökkent pajzsmirigy-mûködés alakul ki, 50%.

3. Féloldali pajzsmirigy lebeny nagy részének vagy egészének eltávolítása göb vagy göbök miatt. A mûtét elõtti vizsgálatok alapján az ellenoldali lebenyben nincs vagy beavatkozást nem indokoló nagyságú göb van. Amennyiben a sebész az épnek tûnõ oldalt mûtét közben áttapintva úgy ítéli meg, hogy indokolt a mûtétet az épnek tûnõ oldalra is kiterjeszteni, ehhez hozzájárulok és tudomásul veszem, hogy ez esetben a csökkent pajzsmirigy-mûködés kialakulásának kockázata kb. 50%/ nem járulok hozzá, és tudomásul veszem, hogy ez esetben ismételt mûtétet szükségessé tevõ göb fejlõdhet ki a késõbbiekben.

4. Féloldali pajzsmirigy-lebeny eltávolítása daganat-gyanú miatt. A mûtét közben az eltávolított pajzsmirigy-elváltozásból gyorsfagyasztásos szövettani vizsgálat történik. Amennyiben annak eredménye rosszindulatú elváltozást valószínûsít, a másik oldali pajzsmirigy közel egésze i eltávolításra kerül. Amennyiben nem igazolódik rosszindulatú elváltozás, abban az esetben a mûtétet az ép oldali lebeny bennhagyásával befejezik.
A gyorsfagyasztásos szövettani vizsgálat nem érheti el a végleges szövettani vizsgálat hatékonyságát, mivel igen rövid idõ alatt, az eltávolított pajzsmirigy-elváltozás kis részébõl mondhat csak véleményt a szövettanász. Ez azzal jár, hogy a gyorsfagyasztásos vizsgálattal jóindulatúként véleményezett esetek 10%-ánál a végleges szövettani vizsgálat mégis rosszindulatúságot igazol, és ezért késõbb második mûtétet is el kell végezni. Annak esélye, hogy a gyorsfagyasztásos vizsgálat során a szövettani kép rosszindulatúságra utal, de a végleges szövettani vizsgálat mégis jóindulatú elváltozást mutat 1%. Ez azzal jár, hogy ilyen esetben a sebész az ép pajzsmirigy-lebenyt is - mint utólag kiderül, fölöslegesen - távolítja el.

5. Egyszer már operált pajzsmirigy ismételt mûtéte kiújult göb vagy daganat vagy pajzsmirigy-túlmûködés miatt a lebeny részleges vagy teljes eltávolításával. Itt - szemben a többi mûtéttel - a hangszalagot ellátó ideg sérülésének és ezáltal a hang rekedtebbé válásának rizikója 25%.
 

1. A mûtéti területen bevérzés keletkezhet az esetek 10%-ában. Ezek harmadánál ismételt mûtéti bevatkozással kell a vérzésforrást megszüntetni, míg az esetek 2/3-ában injekciós tûvel ismételt leszívással megoldható a probléma.

2. A mûtéti heg fájdalmassága, mely szokásos fájdalomcsillapítókra reagál. A mûtét utáni egy hétben ez törvényszerûen mindenkinél fellép. A mûtét után kb. 1 évig várható, hogy a mûtéti terület gyógyulása, az idegek regenerálódása miatt még panasz jelentkezhet (bizarr égetõ érzés, csípõ, szúró fájdalom jelentkezhet az idegek regenerálódása során fellépõ átmeneti érzészavar miatt).

3. Az emberek 5%-a ún. keloidos hajlamú. Ilyen embereknél nem ritkán egy banális háztartási sérülés is vastag, csúnya heggel gyógyul. Ilyen embereknél a mûtéti heg esztétikailag nem szép, vastag 2-4 mm-s heg alakul ki. Ezt a késõbbiekben hegkimetszéssel majdnem mindenkinél tökéletesen lehet korrigálni.

4. A hangszalagot ellátó fõ ideg, melyet nervus recurrens-nek neveznek, a pajzsmirigy tokjának közvetlen közelében fut, lefutása ritkán a leggondosabb mûtét közbeni vizsgálattal sem állapítható meg. Az ideg végleges sérülésének rizikója 4%. Ez azzal jár, hogy a hang véglegesen rekedtebbé válik. Késõbbiekben, 2-3 alkalommal járóbetegként foniátriai rendelésen történõ megjelenéssel és foniátriai kezeléssel jelentõs javulás érhetõ el, hangos folyamatosan, érthetõen, hangosan tud beszélni az illetõ, de hangja rekedtebb marad, énekelni nem fog tudni. Kétoldali mûtét esetén a kétoldali idegsérülés rizikója 1,5 ezrelék. Ilyen esetben hangréstágító gégészeti mûtétre van szükség, mivel a hangrés kb. 2 mm-s szûkül. (Ez súlyos, azonnali beavatkozást igénylõ fulladást okoz, mivel másként a levegõ is csak egy ilyen szûk résen át jutna a tüdõbe.) A Szt. Rókus Kórházban dolgozó Lichtenberger professzor által kidolgozott ún. laterofixációs mûtéttel a fulladás gégemetszés nélkül szüntethetõ meg. Bár az életminõség szempontjából döntõ fontosságú normális légzés helyreáll, de ilyen esetben a beszédhang foniátriai kezelések mellett is csak igen halk, rekedtes lehet. Az ábrán a vízszintes nyilak jelzik a mûködõ hangszalag beszéd közbeni mozgását. Ahol nincsen nyíl ott a hangszalag mozgása bénult.

 

5. Az énekhangban fontos szerepet játszik a nervus laryngeus superior. Ennek kipreparálására nincs mód a pajzsmirigy-mûtét során, így sérülése jóval gyakrabban következik be. Ennek következménye, hogy a korábbinál kissé mélyebbé válik a hangszín, mely az éneklés során okozhat problémát.

6. Az elõzõ két pontban említett végleges idegsérülésnél jóval gyakoribb, hogy a mûtéti területen törvényszerûen jelentkezõ vizenyõsség, vérömlenyek, hegesedés miatt az idegek átmeneti bénulása lép fel. A leírt tünetek ilyenkor enyhébb mértékben, és csak átmenetileg jelentkeznek. 3, ritkábban 6 hónapon belül rendezõdik az állapot.

7. A pajzsmirigy-mûtét során a mellékpajzsmirigyek vérellátása átmenetileg romlik. Ez azzal jár, hogy a vérben a kalciumnak nevezett elem szintje átmenetileg csökken. Ez a görcskészségre való fokozott hajlamban nyilvánul meg, mely átmeneti jelenség, 3 hónapon belül megszûnik. A mûtét utáni idõszakban az orvos késõbbi utasítása szerinti ideig kalcium-tablettát kell szedni.

8. Kétoldali pajzsmirigy-mûtétnél elõfordul, hogy a mellékpajzsmirigyeket a sebész eltávolítja. Ez olyan esetben fordulhat elõ, amikor nagyra nött, környezetével összekapaszkodó elváltozást kell operálni. Ilyen esetben fordul elõ, szerencsére igen ritkán, hogy a sebész mind a négy mellékpajzsmirigyet eltávolítja, és így véglegesen kialakul a csökkent mellékpajzsmirigy-mûködés, mely élethosszig tartó gyógyszeres kezelést tesz indokolttá.

9. Csökkent pajzsmirigy-mûködés féloldali pajzsmirigy-mûtét után. Átmeneti, spontán is rendezõdõ csökkent pajzsmirigy-mûködés az esetek 20%-ában alakul ki átmeneti jelleggel, mely spontán 6 hónapon belül rendezõdik. Ez a TSH-szint mûtét utáni átmeneti emelkedésében nyilvánul meg, még átmeneti gyógyszeres kezelést nagyon ritkán tesz szükségessé. Végleges pajzsmirigy-alulmûködés kockázata féloldali pajzsmirigy-mûtét után 1% körül van, ha maga az alapbetegség nem hajlamosít erre. Ilyen alapbetegség a krónikus pajzsmirigy-gyulladás.

10. Kétoldali pajzsmirigy-mûtét után az esetek 90%-ában kialakul csökkent pajzsmirigy-mûködés. Ez az esetek közel felében csak átmeneti, hasonló ahhoz, mint amit az elõzõ pontban leírtunk. Az esetek felében az alulmûködés végeleges, és élethosszig tartó pajzsnmirigy-hormon pótlást tesz szükségessé. Szerencsére gyógyszeresen ugyanazt tudjuk adni, mint amit az emberi pajzsirigy termel, s így a pajzsmirigy-mûködés sem az életkilátásokat, sem az életminõséget nem korlátozza, ha a javasolt gyógyszert szedi a rászoruló és az orvos által javasolt gyakorisággal eljár a késõbbiekben ellenõrzésre.

11. A pajzsmirigy-mûtétnek gyakorlatilag nincsen halálozása, ez azt jelenti, hogy kevesebb mint 1:100.000-hez ennek rizikója. Kivételt képez, ha súlyos egyéb betegségben szenvedõnél vagy elõrehaladott daganatos betegség miatt kell a mûtétet elvégezni. Ha ilyen esetrõl lenne szó az Ön esetében, az orvos külön felvilágosítja.

1. Az elsõ 4 hét teendõi. A mûtét után 3-5 nappal a betegek nagy része hazabocsátható. Ugyan a pajzsmirigy-mûtét jóval kisebb megterheléssel szokott járni, mint pl. egy epemûtét, de otthonában az elsõ kontrollig fokozott kíméletet, táppénzben tartást szoktunk javasolni. 5 kg-nál nagyobb súlyt az elsõ hónapban nem szabad emelni. Gyógyszeres kezelésként calcium-tabletta, fájdalomcsillapító, B-vitamin készítmény, korábban Metothyrint szedõknél a kezelés átmeneti folytatását javasolhatja az orvos. Olyanoknál, akiknél nagy a valószínûsége a csökkent pajzsmirigy-mûködés kialaukálásának, már a mûtét után napokban javasoljuk a pajzsmirigy-hormon kezelés elkezdését. Fontos, hogy ha a mûtét utáni idõszakban görcskészség fokozódását tapasztalja, akkor a keresse fel a háziorvost. A mûtéti területtel a hazabocsátáS után nagyon-nagyon ritkán lehet a korábban említetteken kívül probléma. De tudni kell, hogy a mûtéti terület jóval érzékenyebb, így ütés esetén például bevérezhet. Mûtét után két héttel naponta 2x10-10 percig a mûtéti terület kíméletes, de alapos átmasszírozását javasoljuk, melyet bármilyen semleges kenõccsel vagy krémmel elvégezhet. Ez a helyi vérkeringést javítva elõsegíti a mûtéti seb gyógyulását és véd a mûtéti terület latapadása ellen.

2. Általános tájékoztatás az elsõ kontroll utáni késõbbi idõszakra.
A mûtéti terület elõbb említett masszírozását kb. 3-4 hónapig szoktuk javasolni.
Hormonális ellenõrzésre a mûtét után elõször 6 héttel, majd 3 majd 6 hónap múlva, azt követõen 5 évig évente egyszer kell eljárni. A csökkent pajzsmirigy kialakulása jelentõsen nem módosít a kontrollok idõpontján, de ilyen esetben élethosszig tartóan kell évenként ellenõrizni a pajzsmirigy-mûködést.

3. Jódpótlás szükségességérõl
Göbös golyva miatt végzett mûtét után szükség lehet jódpótlásra, mivel Magyarországon a göbös golyvák nagyobb részében a jódhiánynak oki szerepet kell tulajdonítani. A mûtét során a göböket a sebész eltávolítja, azonban a göbösödésre való hajlamot természetesen nem lehet kioperálni az emberbõl. Ha jelentõs a bennhagyott állomány, akkor abban újabb göb fejlõdhet ki. Ezt lehet a mûtét utáni, élethosszig tartó jódpótlással igen jó hatáonysággal megelõzni. A jódpótlásra sajnos a jódozott só önmagában nem elégséges. A megfelelõnek tartható készítményekrõl itt olvashat bõvebben.

4. Pajzsmirigy-mûtét és testsúlygyarapodás
Elsõsorban nõk és fõként változó korban lévõ nõk esetén fordul elõ, hogy a mûtét utáni elsõ évben 5-10 kg-ot is híznak. Ezt azok is nem ritkán tapasztalják, akiknél minden alkalommal normálisak voltak az ellenõrzés során a pajzsmirigy-hormon szintek. Ennek oka nem ismert, de valószínûsíthetõ, hogy az anyagcsere, energiaháztartás szervezõ központjának számító pajzsmirigy mûtéti megkisebítése után jó néhány hónapra van szükség az új egyensúly beállásához. Teendõ ilyen esetben vagy a kalóriabevitel csökkentése vagy a fokozott testmozgás.
Azoknál, akiknél csökkent pajzsmirigy-mûködés alakul ki a hízás elkerüléséhez nem minden esetben elegendõ a pajzsmirigy-hormon készítmény használata, szintén szükség lehet a kalóriabevitel csökkentésére és a fokozott testmozgásra. Itt külön szólni kell arról a nem ritka tévhitrõl, mi szerint a pajzsmirigy-hormon készítmény hízást okozna. Ennek a tévhitnek az az alapja, hogy nagyon gyakran még mielõtt tünetet okozna, már kimutatja a laboratóriumi vizsgálat a csökkent pajzsmirigy-mûködést. Körülbelül arra az idõszakra esik a korábban kialakult csökkent pajzsmirigy-okozta hízás, amikor a gyógyszert erre elkezdi szedni a beteg. Ahogy a csökkent pajzsmirigy-mûködés tüneteinek kialakulásához is több hétre van szükség, úgy a gyógyszer hatásának kialakulásához is. Ennek következménye az, hogy épp akkor kezd el hízni valaki, amikor elkezdi szedni a gyógyszert.