BEVEZETÉS
    A csökkent pajzsmirigy-mûködés olyan betegség, mellyel az esetek túlnyomó többségében teljes és korlátozás nélküli élet élhetõ. A csökkent pajzsmirigy-mûködésnél problémát a betegség idõben történõ felismerése jelenthet, az állapot gyógyszerrel tökéletesen normalizálható, gyógyszerben nem hasonló anyagot vagy serkentõt, hanem ugyanazt kapja a beteg, mint amit az emberi pajzsmirigy termel. A csökkent pajzsmirigy-mûködés mint betegség Magyarországon alapvetõen két módon jöhet létre: a pajzsmirigy más betegsége miatt végzett izotóp-kezelés vagy mûtét után vagy pedig a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegsége, a Hashimoto-tireoidtisz következményeként.  
 

 
 
 

 
 

 
A CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MÛKÖDÉS OKAI

    A táblázatbanösszefoglaltuk a lehetséges okokat. A gyulladásos pajzsmirigy-betegségeket kísérõ átmeneti csökkent pajzsmirigy-mûködés általában nem igényel gyógyszeres kezelést, a pajzsmirigy-mûködés spontán normalizálódása várható. Ezekrõl a állapotokról a pajzsmirigy gyulladásos betegségei c. fejezetben olvashat bõvebben. A pajzsmirigy-mûtét után gyakran csak átmeneti és spontán is rendezõdni képes csökkent pajzsmirigy-mûködés a mûtét utáni elsõ évben szokott jelentkezni, errõl a Pajzsmirigy mûtét (elõtt-után) c. fejezetben olvashat.
    A végleges csökkent pajzsmirigy-mûködés két fõ típusa közül az egyik a pajzsmirigyet érintõ beavatkozások (mûtét vagy izotóp-kezelés) után alakul ki, a másik a pajzsmirigy krónikus autoimmun gyulladása, a Hashimoto-tireoiditisz következménye.      

 
 
 
 
 
 
 

 
A CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MÛKÖDÉS STÁDIUMAI

  • Kezdõdõ (szubklinikus) pajzsmirigy alulmûködés


    Erre a stádiumra az jellemzõ, hogy a pajzsmirigy-hormon szintek a vérben még normális tartományon belül vannak, de ezt az állapotot a szervezet már csak a TSH-szint megemelésével képes fenntartani. (A pajzsmirigy-hormon termelésének szabályozásáról A pajzsmirigy szerepérõl c. fejezetben olvashat részletesen.) Ez a stádium (komoly) tüneteket nem okoz, de a vérzsír (koleszterin) szintje már kissé magasabbá válik, enyhe fokú gyengeség, 2-3 kg-os hízás okozójaként szerepelhet. Az orvosok álláspontja eltér abban, hogy minden ilyen esetben szükséges-e a hormon-eltérést kezelni.

     

  • Tényleges pajzsmirigy-alulmûködés

    • Ebben a stádiumban a TSH-szintnek az igen nagyfokú megemelkedése sem képes biztosítani a normális pajzsmirigy-hormon szinteket, a vérben mért pajzsmirigy-hormon szintek közül az FT4 (szabad-T4) érték kórosan alacsonnyá válik, a T3-szint csökkenése nem mindig mutatkozik. Ebben a stádiumban már tüneteket okoz a betegség, és gyógyszeres kezelés beállítása válik szükségessé.  
 
 
 
 
 
 

 
A CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MÛKÖDÉS TÜNETEI

    Alapvetõ, hogy az alább felsorolt tünetek a megfelelõ gyógyszeres kezelés esetén visszafejlõdnek. A másik fontos dolog, hogy jelentõs egyéni különbség észlelhetõ: általában fiatalabbaknál fordul elõ, hogy sokáig nem vagy alig jelentkezik tünet.
    A leggyakoribb tünetek egyike a gyenge étvágy ellenére gyarapodó testsúly (ha nem ismerik fel a betegséget, akkor 4-5 év alatt 30-40 kg hízás is felléphet). A bõr szárazsága, a haj hullása, a köröm töredezetté válása, a szemöldök oldalsó részének kihullása jelentik a tünetek másik csoportját. A pulzusszám alacsonyabbá válik, mint az egyénre jellemzõ, nyugalomban 60-80 közötti érték, a szív teljesítõképessége a pulzusszám csökkenésétõl függetlenül is romlik, melynek legfontosabb tünete, hogy az ember fizikailag kevesebbet bír, olyan terhelésnél is jelentkezik nehézlégzés, melyet korábban minden további nélkül bírt az ember. Az idegrendszer mûködése lassúbbá válik: az ember feledékenyebbé válik, aluszékonyabb, a rekació-idõ megnyúlik, az ember tompábbá, közönyösebbé válik. A nemi vágy csökken, súlyosabb esetben megszûnik, férfiaknál impotencia jelentkezhet. A fogamzóképesség egyértelmûen csökken pajzsmirigy-alulmûködés esetén. A vetélésre illetve koraszülésre való hajlam pedig fokozottá válik kezeletlen pajzsmirigy-alulmûködésnél. Vizenyõsség (ödéma) jelentkezhet. Ez részben a gravitációnak megfelelõen a lábakon, de a kötõszövet átépülése révén (a normálishoz képest fokozottan vízkötõvé válik a kötõszövet) a szemhéj, az arc és a kéz duzzanat is jelentkezhet. Elõfordul a vizenyõsség a savós hártyákon: a szívburokban, mellhártya ûrben keletkezõ folyadék is hozzájárulhat a nehézlégzéses panaszokhoz. Amikor nem pajzsmirigyet érintõ megelõzõ beavatkozás okozza a csökkent pajzsmirigy-mûködést, a pajzsmirigy típusos esetben sorvadttá válik. Ritkábban észlelhetõ a pajzsmirigy duzzanata, mely általában a gyógyszeres kezelés hatására megszûnik.
    Magzati korban illetve gyerekkorban fennálló csökkent pajzsmirigy-mûködés esetén a normális idegrendszeri és testi fejlõdés károsodik. Az elõbbi miatt maradandó szellemi fogyatékosság is felléphet. Épp ennek megelõzése érdekében évtizedek óta kötelezõen megnézik az újszülötteknél a köldökzsinór vérébõl a TSH-szintet.  
  
 
 
 
 
 
 

 
LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MÛKÖDÉSNÉL

    Az elõzõekben már leírtuk, hogy a legkoraibb jel a pajzsmirigyet szabályozó, az agyalapi mirigy által termelt TSH megemelkedése. Gyakran okoz félreértést, hogy a pajzsmirigy-mûködés megítélésére leggyakrabban vizsgált TSH-szint épp ellentétes mint a pajzsmirigy-mûködése. A szabad-T4 (vagy FT4-) érték a kezdõdõ alulmûködés esetében még a normális tartományon belül van (bár gyakrabban az alsó határ közelében), kifejlõdött már tünetekkel is járó stádiumban pedig a normál alsó határán vagy az alatt van. Egy másik laboratóriumi eltérés is fontos lehet: a vérzsír (koleszterin) érték megemelkedése. Ennek jelentõsége az, hogy az orvosok egy része a vérzsír értéket is figyelembe veszi annak eldöntésekor, hogy a kezdõdõ, tüneteket még nem okozó stádiumban, beállít-e pajzsmirigy-hormon pótlást. A betegség konkrét okának felderítése általában nem okoz problémát a beteg kikérdezése után. Amennyiben pajzsmirigyet érintõ beavatkozást korábban nem végeztek, nincs fájdalmas pajzsmirigy-elváltozás, nem szed az illetõ pajzsmirigy-mûködést gátló gyógyszert (pajzsmirigy-túlmûködésre adott Metothyrin vagy Propycil illetve pszichiátriai betegségben adott lithium vagy pedig komoly szívritmuszavarra adott Cordarone és a beteg nem használt megelõzõen extrém adagban jódkészítményt), akkor Magyarországon gyakorlatilag minden esetben autoimmun eredetrõl van szó. Ezt megerõsítõ vizsgálatként sokan elvégzik a pajzsmirigy-ellenes ellenanyag vérbõl történõ meghatározását (anti-TPO).
    Egyéb vizsgálatok közül a pajzsmirigy megnagyobbodása esetén ultrahang- vagy izotóp-vizsgálat elvégzésére kerül sor. Itt fontos megjegyezni, hogy mindkét vizsgálat gyakran félrevezetõen göbös elváltozást jelez. Az izotóp-vizsgálatnál ennek magyarázata, hogy a pajzsmirigy tömött, egyenetlen felszínû, ami megtévesztheti az orvost. Az ultrahang-képre pedig a betegek egy részénél az jellemzõ, hogy - akárcsak göbös betegekben - körülírt gócos területeket látni az ultrahang-vizsgálatnál. Ezek aktívabb gyulladásos gócok szoktak lenni, és nem tényleges göbök. Kétség esetén a citológiai vizsgálat szolgálhat megnyugtató eredménnyel.  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
GYÓGYSZERES KEZELÉS

    Az egyetlen rossz hírrel kezdjük: az érintettek nagyobb részénél a pajzsmirigy-hormon pótló kezelést egy életen át kell folytatni, mert az alapvetõ okot, bármi legyen is, nem tudjuk kezelni a csökkent pajzsmirigy-mûködés végleges formáinál. Ugyanakkor számos jó hírünk is van. Mint már elõzetesen is hangsúlyoztuk, a csökkent pajzsmirigy mûködés esetén az a ritka szerencsés helyzet áll fenn, hogy gyógyszerben ugyanazt az anyagot tudja az orvos adni, mint amit az emberi pajzsmirigy termel. Ezért a gyógyszernek - megfelelõ adagolás esetén - kizárható bármilyen ártó hatása. (Könnyû ezt belátni, hiszen ha nem így lenne az azt jelentené, hogy az emberi pajzsmirigy-hormon egészséges pajzsmirigyû embernek is ártalmat váltana ki.) Napi egyszeri adagolással biztosítható a napi hormon-szükséglet. A gyógyszer beállítását követõ idõszak után - kivéve a terhesség idõszakát - elegendõ évente egyszer orvosi ellenõrzésre menni.

     

  • Mikor ad az orvos gyógyszert?


    • A tényleges pajzsmirigy-alulmûködés esetében, mindig. A kezdõdõ stádiumban fiataloknál, terheseknél illetve olyanoknál, akiknél a csökkent pajzsmirigy-mûködés valamelyik tünete észlelhetõ, szintén indokolt a kezelés. Olyan embereknél, akiknek kezdõdõ csökkent pajzsmirigy-mûködése van, de az elõzõ körülmények egyike sem áll fenn, eltér az orvosok gyakorlata. Abban nincs vita, hogy olyan esetben is, amikor az orvos nem tartja indokoltnak a gyógyszeres kezelés beállítását, élethosszig tartó ellenõrzés szükséges, mert nagyon sokaknál elõbb-utóbb szükségessé válik a gyógyszer adása.

     

  • Mit ad az orvos?

    • Többféle gyógyszer létezik, de mindegyiknek azonos a hatóanyaga, amit levo-tiroxinnak hívnak. Arra nézve, hogy bármelyik készítmény jobb lenne a másiknál, semmilyen bizonyíték nincs: különbség az árukban és a kiszerelésükben van csak. A gyógyszert reggel éhgyomorra, étkezés elõtt fél órával kell bevenni, mert így biztos a felszívódása.
  • Meddig kell szedni a gyógyszert, milyen gyakran kell ellenõrzést végezni?


    • Ahogy már írtuk, a csökkent pajzsmirigy-mûködésre gyógyszert általában élethossziglan kell szedni. A gyógyszer megfelelõ adagjának beállításához 2-4 vérvételre van szükség. Minden egyes adagváltoztatás illetve maga a gyógyszer beállítása is egy új egyensúlyi helyzetet jelent, aminek beállásához legalább másfél hónapra van szükség, ez azt is jelenti, hogy ennél hamarabb nem szokás az adagváltoztatás illetve a gyógyszer elsõ adása után ellenõrzést végezni. Amint beállt a normális pajzsmirigy-mûködés, évenként kell ellenõrzésre járni (kivéve terhesség esetét - ld. késõbb).  Az ellenõrzéseknél általában a TSH-szint meghatározása elegendõ, a kezelés célja, hogy a TSH-szint normálissá váljon.
    A betegek kb. 5%-ánál fordul elõ, hogy a pajzsmirigy-mûködés spontán normalizálódik. Ilyen esetben az addig megfelelõnek bizonyult gyógyszeradag mellett is túladagolásra utal a laboratóriumi eredmény (a TSH-szint alacsonnyá válik).

     

  • Problémák a gyógyszer szedés során

    • Mellékhatások a gyógyszerszedés elsõ idõszakában
      Ahogy írtuk, a gyógyszernek - megfelelõ adagolás esetén - ártó hatása nem lehetséges. A gyógyszer beállításakor azonban mellékhatások jelentkezhetnek. Ennek magyarázata az, hogy a szervezet hozzászokott a renyhébb pajzsmirigy-mûködéshez, és a pajzsmirigy-mûködés normalizálódásának kezdetén hirtelen egy erõ serkentõ hatás éri a szervezetet. Ezek a mellékhatások jellemzõen a gyógyszer bevétele után 1-1,5 órával jelentkezhetnek: kézremegés, szapora szívdobogás-érzés. Általában 5-6 nap után spontán is megszûnnek. Elkerülésük legegyszerûbb módja, ha a gyógyszer beállítása során hetente 25-25 microgrammal fokozatosan emelve állítják be a gyógyszert.
      Idõsebb, koszorúér-betegségben szenvedõknél ennél is óvatosabb beállítás szükséges: az elsõ két hétben napi 12,5 microgram, a következõ 2 hétben napi 25 microgram levo-tiroxint adnak csak, és ebben az ütemben haladva érik el a javasolt gyógyszer-adagot.
    Tünetek átmeneti fennmaradása a gyógyszerszedés elsõ idõszakában
      A csökkent pajzsmirigy-mûködés tünetei 3-4 hónappal azután fejlõdnek vissza, hogy a gyógyszeres kezelés normalizálta a pajzsmirigy-mûködést. Addig elõfordulhat például további hízás is.
    Tünetek végleges fennmaradása évekig felismeretlenül maradt esetekben
      Amennyiben évekig felismeretlen maradt a csökkent pajzsmirigy-mûködés, a hormon-szintek normalizálódása ellenére elõfordul, hogy bizonyos tünetek nem fejlõdnek vissza. Leginkább a gyengeség, és a fáradékonyság szokott ilyen esetben megmaradni.
    A betegség miatt felszedett kilók leadásának problémája
      A csökkent pajzsmirigy-mûködés miatt felszedett kilók leadásához nem elegendõ a pajzsmirigy-mûködés normalizálódása. Azt követõen - ugyan kisebb nehézség árán, mintha minden kiváltó ok nélkül gyarapodott volna a testsúly, de - erőfeszítéssel   (testmozgás fokozása, étrend átalakítása) lehet megszabadulni a kilóktól.  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
TERHESSÉG ÉS CSÖKKENT PAJZSMIRIGY-MÛKÖDÉS

    A gyógyszeresen normalizált csökkent pajzsmirigy-mûködés mellett minden esélye megvan az anyának arra, hogy egészséges gyereket szüljön. A gyógyszerszedést tilos felfüggeszteni terhesség alatt, mert ez vetélés rizikójával jár! Amint kiderül, hogy valaki terhes lett, soron kívül ellenõrzendõ a pajzsmirigy-mûködés. Ennek oka az, hogy nem ritkán elforduló helyzet, hogy terhesség alatt emelni kell a gyógyszer adagon. Ennek magyarázata, hogy terhesség idõszakában megnõ a pajzsmirigy-hormon szükséglet, amit a mûtött vagy izotóp-kezelt vagy krónikus gyulladás miatt károsodott pajzsmirigy nem képes teljesíteni.  
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
RITKA PROBLÉMÁK

  • Nem javulnak a hormon-szintek a gyógyszeres kezelés

    Ebben az állapotban a gyógyszer nagy adagja sem elegendõ a pajzsmirigy-mûködés normalizálásához (nem vagy alig változnak a hormon-szintek). Általában a gyógyszer felszívódásával van probléma. Ilyen ok lehet a gyomor-bél rendszer megbetegedése vagy kolesztiramin nevû gyógyszer szedése.

     

  • Növekszik a pajzsmirigy mérete

    • Általában a csökkent pajzsmirigy-mûködés a pajzsmirigy megkisebbedésével jár együtt. Ritkább, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodik. Ilyen esetben is általában a gyógyszeres kezelés hatására a pajzsmirigy megkisebbedik. Olyan ritka állapotban, ahol a TSH-szint normalizálódása ellenére a pajzsmirigy mérete növekszik, mûtét elvégzésére kell sort keríteni.