Krónikus limfocitás pajzsmirigy-gyulladás (Hashimoto-betegség)

• Ok, elõfordulás
• Autoimmun megbetegedés, mely elsõsorban nõket érint.
• Az erre való hajlam örökletesen meghatározott, az életkor elõre haladtával egyre gyakrabban jut érvényre. 30 év feletti nõknek több mint 10%-ánál mutatható ki jelenléte.
• Tünetei
• Az esetek döntõ részében semmilyen tünetet sem okoz, az érintettek nagyobb része úgy éli le az életét, hogy nem is tud a rendellenességrõl.
• Az esetek kis részében a pajzsmirigy érzékenységét okozza, jelentõs fájdalmat azonban nem. Ritkán, de vissza-visszatérõ hõemelkedés okként szerepelhet.
• A felismeréshez vezetõ két leggyakoribb ok, amikor a pajzsmirigy megnagyobbodását idézi elõ. Ilyen esetben a pajzsmirigy igen tömött, egyenetlen felszínû.
• A másik gyakori eset, amikor csökkent pajzsmirigy-mûködést idéz elõ.
• Milyen vizsgálatokkal ismeri fel az orvos a krónikus pajzsmirigy-gyulladást?
• Amennyiben csökkent pajzsmirigy-mûködés áll fenn, és annak más oka kizárható, további vizsgálatok nem szükségesek.
• Más esetben a vérvizsgálattal kimutatható a pajzsmirigy-ellen a szervezetben termelõdõ ellenanyagok szintje és/vagy megnagyobbodott pajzsmirigybõl vett citológiai minta vezet a felismeréshez.

• Kezelése
• A tünetmentes pajzsmirigy gyulladást magát kezelni nem tudjuk, nem is indokolt.
• Nyaki érzékenység esetén szokásos gyulladáscsökkentõk, fájdalomcsillapító adása jön szóba.
• Abban a ritka esetben, amikor olyan mértékû pajzsmirigy-nagyobbodást idéz elõ, ami panaszt okoz (nyelési panasz, nehézlégzés, rekedtség), akkor mûtétre van szükség.

• Jelentõsége, hogy az érintettek kb. egy-negyedében pajzsmirigy-alulmûködésre vezet.
• Magyarországon a pajzsmirigy alulmûködés kizárólagos oka olyan esetekben, amikor nem mûtét vagy gyógyszeres kezelés okozza. Ennek a gyógyszeresen kezelendõ betegségnek a tüneteirõl, kezelésérõl a csökkent pajzsmirigy-mûködés fejezetben olvashatja.
• Mivel a csökkent pajzsmirigy-mûködés bármikor kialakulhat, és a már gyógyszeres kezelést indokoló kezdeti, akár évekig tartó stádiuma tünetmentes vagy igen kevés tünettel jár, élethosszig tartóan rendszeresen (egy-két évenet) ellenõriztetni kell a pajzsmirigy-mûködést.
• Az a pajzsmirigy, melyben a krónikus pajzsmirigy-gyulladás zajlik, sokszor nem képes kielégíteni a terhesség idején megnövekedõ pajzsmirigy-hormon igényt. Ezért terhesség legelején és annak elsõ harmadában mindenképpen soron kívül ellenõriztetni kell a pajzsmirigy-mûködést ilyen nõknél.

• Szülés után kialakuló (poszt partum) pajzsmirigy-gyulladás

• Szülés után 6 hónapon belül a nõk 8%-ánál jelentkezik sokszor észrevétlen tünetekkel
• Erre jellemzõ, hogy az esetek nagy részében átmeneti pajzsmirigy-mûködési rendellenesség jelentkezik. (A gyulladás a pajzsmirigy sejtek egy részét tönkreteszi, így az azokban tárolt pajzsmirigy-hormon kiáramlik a vérbe - enyhe-mérsékelt pajzsmirigy-túlmûködést idézve elõ. A szervezet erre reagálva csökkenti a pajzsmirigy-hormon termelését, ami átmeneti csökkent pajzsmirigy-mûködéssel jár.)
• Legtöbbször kezelést nem igényel, az esetek egy-ötödében vezet végleges, állandó gyógyszeres kezelést szükségessé tévõ csökkent pajzsmirigy-mûködésre.
• Szülés után 6 hónapon belül jelentkezõ pajzsmirigy megnagyobbodás leggyakoribb oka.
• Maga a gyulladás nem szokott tünetekkel járni, kezelést nem, de az orvos által elõírt gyakoriságú ellenõrzést tesz indokolttá.

• Elõfordulás. évente 50-150 felismert eset Magyarországon. Nõket ez is gyakrabban érini.
• Oka: valószínûsíthetõ, hogy vírus okozza. Jellegzetes, hogy a pajzsmirigy-gyulladást 3-4 héttel megelõzõen felsõ légúti vírus-fertõzés zajlott le.
• Jellegzetességei:
• hirtelen kialakuló fájdalmas pajzsmirigy nagyobbodás (kemény, fájdalmas csomó a nyak alsó részén) a fõ tünet, melyet láz, rossz közérzet kísér. A laboratóriumi leletek közül kiemelendõ az igen magas vérsejt-süllyedés (általában 60 mm/óra, gyakran 100 mm/óra felett)
• kevésbé jellegzetes formája, amikor felsõ légúti vírusfertõzést kíséri enyhébb pajzsmirigy-gyulladás. Ilyenkor az influenza-szerû tünetek (levertség, fejfájás, rossz közérzet, fejfájás, láz) áll az elõtérben.
• az elsõ gondolat általában az, hogy a jóval gyakoribb nyirokcsomó-gyulladás (ez is a nyakon, igaz kicsit feljebb jelentkezõ fájdalmas csomóval és lázzal jár) a betegség. Ezért a betegek túlnyomó többsége antibiotikumot kap, nem ritkán - mivel antibiotikum hatástalan a pajzsmirigy-gyulladásra - egy második, akár egy harmadik antibiotikummal is próbálkozik a kezelõorvos. A gyógyszer hatástalansága miatt kerül elõbb-utóbb a beteg szakrendelésre.
• a betegség a pajzsmirigy-sejtek egy részét tönkre teszi, és ezáltal az azokban tárolt pajzsmirigy-hormon kiáramlik a vérbe és pajzsmirigy-túlmûködést idéz elõ. Ennek tünetei nem szoktak elõtérben állni, de elõbb-utóbb észlelhetõk (a szívmûködés szaporábbá válik, kézremegés, néhány kg-nyi fogyás, izgatottság). Pár héttel-egy két hónappal késõbb az ellenkezõ irányú hormonális-eltérést lehet észlelni, mivel a szervezet a gyulladás okozta túlmûködésre válaszként csökkenti a pajzsmirigy-hormonok termelését. Ez a csökkent mûködéses fázis nem szokott tüneteket okozni. 3-6 hónappal a betegség kezdete után áll helyre a normális pajzsmirigy-mûködés. Az itt leírt pajzsmirigy-mûködési zavar legtöbbször legfeljebb tüneti kezelést (pulzuscsökkentõ, nyugtató) indokolhat, pajzsmirigy-mûködésre ható gyógyszer szedése inkább csak késleteti a spontán is bekövetkezõ gyógyulást.
• a szakrendelés orvosa néha nem is kell, hogy speciális vizsgálatot végeztessen, mert annyira jellegzetes a tünettan, és az elõzmény (hatástalan váltott antibiotikum kúra). A specialista pajzsmirigy-ultrahang vizsgálatot, esetleg pajzsmirigy izotóp vizsgálatot szokott végeztetni pajzsmirigy-hormon-meghatározás mellett.

• Kezelés. Kétfajta egyaránt hatékonynak tartható kezelés jön szóba.
• nem szteroid gyulladásgátló kezelés vagy pedig szteroid típusú gyulladásgátló kezelés
• nagyon jellegzetes, hogy a megfelelõ kezelés beállítását követõen egy-két napon belül drámai javulást tapasztalnak a betegek, akik elõtte nem egyszer hetekig folyamatosn lázasak voltak. A kezelést általában 2-4 hónapig érdemes folytatni, csökkenõ adagban.
• a gyógyszer adag csökkentésekor igen gyakori, hogy enyhébb mértékben fellángol a betegség. Ekkor újra emelni kell a gyógyszer adagot.
• a gyógyszert 6 hónapon belül végleg el lehet hagyni és a betegség kiújulására ezt követõen általában nem kell számítani. A betegség végleg és nyom nélkül meg szokott gyógyulni.