Kérdezz-felelek: göbös pajzsmirigy-betegség

Ma Magyarországon a nõknek több mint 10% esélye van arra, hogy pajzsmirigy-mûtétet vagy azt kiváltó kezelést végeznek nála. A lányának erre legalább kétszer nagyobb az esélye. A göbösödés mint betegség közvetlenül általában nem, de az arra való hajlam örökíthetõ. A többgöbös golyva Magyarországon az esetek túlnyomó többségében a jódhiánnyal kapcsolatos. Tehát lányánál különösen fontos lehet, hogy a Magyarországon majdnem mindenkit érintõ jódhiányt normalizálja. Célszerû lenne, ha lányánál pajzsmirigy vizsgálatot végeznének.

Évek óta fennálló göbömet rendszeresen ultrahang-vizsgálattal is ellenõrzik. Úgy tudom, hogy ez a vizsgálat nem árthat nekem. Igaz ez akkor is, ha tízszer vagy húszszor is elvégzik?

Igen, az ultrahang-vizsgálatnak semmilyen mellékhatása vagy ártó hatása nincsen.

A napokban észrevettem egy csomót a nyakamon, ami semmilyen panaszt nem okoz, az is lehet, hogy régóta ott van már. El kell-e mennem vele orvoshoz, ha nem okoz panaszt?

El, mindenképpen el kell mennie orvoshoz. A nyakán lévõ csomó teljesen ártalmatlan is lehet, de elképzelhetõ, hogy kezelendõ betegséget jelez. Ha az utóbbiról van szó, akkor a kezelés elmulasztása veszélyeztetheti egészségét. Az, hogy semmilyen panaszt nem okoz egy csomó az érintettnek, annak, õszintén mondva egy orvos nem szokott örülni. Épp azért, mert ilyen esetben az érintettek nem vagy épp nem az optimális idõben keresik fel az orvost.

Tegnap jártam pajzsmirigy specialistánál, aki göbös golyva miatt citológiai vizsgálatra utalt be. Nagyon félek a vizsgálattól? Nem okozhat panaszt, ha megbolygatják a pajzsmirigyemet? A szúrástól magától is nagyon félek. Nem lehetne elkerülni a vizsgálatot?

A citológiai vizsgálat okozta kellemetlenségekrõl részletesen itt kattintva olvashat. Összefoglalva azt kell mondani, hogy a citológiai vizsgálat okozta kellemetlenség az esetek túlnyomó többségében kisebb, mint amit egy szimpla vérvétel okoz, a göbbõl történõ mintavétel pedig semmilyen kimutatható ártalmat nem okoz a pajzsmirigyben.

Pajzsmirigy-megnagyobbodást találtak nálam és izotóp-vizsgálatra küldtek. A vizsgálatnál nem vett fel izotópot a pajzsmirigyem. Csak két hét múlva megyek vissza az endokrinológushoz, ezért Önöket kérdezem, mit jelent ez?

Két lehetõség jön szóba. Az egyik, hogy betegség következményérõl van szó. Ilyen lehet gyulladásos pajzsmirigy-elváltozás, amikor a pajzsmirigy tényleg nem vesz fel az izotópot. A másik, és talán gyakoribb eset, ha a szájon át adott izotóp nem szívódik fel akár azért mert nem éhgyomorra ment a vizsgálatra, akár épp azért mert sokáig volt éhgyomorral, aminek hatására a gyomornedv fokozott elválasztása indult el és ez gátolta az izotóp felszívódását. Amennyiben utóbbiról van szó, elképzelhetõ, hogy megismétlik a vizsgálatot, de ezúttal másik izotópot adnak vagy pedig injekcióban adják be az izotópot.

Nyelési panasz miatt ma végeztek nálam ultrahang-vizsgálatot, és találtak egy 4 mm-s cisztát a pajzsmirigyemben. Kétségbe vagyok esve, és csak 2 héttel késõbbre adtak idõpontot pajzsmirigy-specialistához. Mi lesz velem addig?

Hacsak nekünk vagy másnak nem sikerül Önt megnyugtatnunk, valószínû, egyre idegesebb lesz. Amire kérdése irányulhat, arra nézve teljesen megnyugtató választ tudunk adni. Ilyen nagyságú pajzsmirigy elváltozásnak gyakorlatilag nincsen onkológiai jelentõsége. Konkrétan azt lehet mondani, hogy körülbelül 1000 ilyen elváltozásból egy rosszindulatú. Ha véletlenül Ön lenne ez az 1000. és nem vizsgáltatná ki, nem mûttetné meg, több mint 95% a valószínûsége annak, hogy sem az életminõségét, sem az életkilátásait nem korlátozná az elváltozás. Ez számszerûen ötven az egymillióhoz, ami ugyanakkora esély minthogy valakit a következõ egy évben halálos közlekedési baleset ér. (Ennek okát ide kattintva olvashatja el.)

Egy kérdés, amit egy kis faluban végzett golyva szûrésen tett fel egy 60 éves asszony, akinek az áll vonaláig érõ hatalmas pajzsmirigy-nagyobbodása volt, és az ezáltal okozott légcsõ-szûkület miatt annyira fulladt, hogy három-négy szót bírt csak kimondani, utána jó fél percig kapkodta a levegõt, mire újra el tudott mondani néhány szót: "Régóta vastag a nyakam. Az utóbbi években vettem észre, hogy egyre rosszabb a nyelésem, a darabos ételt már nagyon nehéz lenyelni, és fulladok is. A háziorvos elküldött pajzsmirigy-specialistához, aki rögtön a sebészetre akart küldeni, és azt mondta, hogy meg kell mûteni a pajzsmirigyemet, mert a vizsgálatok alapján trahea-kompresszióm van és a strúmám okozza szerinte a panaszaimat. Nem tudom, mit jelentenek ezek az idegen kifejezések, és nem mertem megkérdezni tõle. A szomszédasszonyom azt mondta, ne törõdjek azzal, mit mondott az orvos, adott azokból a cseppekbõl, amik neki is használtak 30 évvel korábban, amikor fulladt. Nem akarom megsérteni a szomszédasszonyomat, de nem merem bevenni a cseppeket, mert csúnya barnás színe van. Mi lehet ez a folyadék, bevehetem maga szerint?"

A panaszai alapján csak azt tudom mondani, hogy sürgõsen keresse fel a háziorvosát, aki kórházba fogja utalni Önt. Ott, amint lehetõvé teszi az állapota meg fogják mûteni a pajzsmirigyét. Ha nem ezt teszi megfojthatja a hatalmasra nõtt pajzsmirigye. A trahea-kompresszió légcsõszûkületet jelent, a strúma pedig a pajzsmirigy megnagyobbodását. A cseppeket pedig ne vegye be semmiképp sem.

Irisz-diagnosztánál jártam, aki azt mondta, hogy pajzsmirigy-betegség okozza a panaszaimat (ideges vagyok, nem tudok aludni, fulladok, hõhullámaim vannak, 10 kg-ot híztam egy év alatt). Az orvosi vizsgálatnál meg is találták a pajzsmirigyemben a problémát: ugyan a pajzsmirigy-mûködésem normálisnak bizonyult, de az ultrahang-vizsgálat kimutatta a bajt, egy 8 mm-s cisztát az egyik pajzsmirigy-lebenyemben. Az endokrinológus ugyanakkor azt mondta, hogy a panaszaimat nem pajzsmirigy-betegség okozza, elküldött kardiológushoz, aki a vizsgálatok után azt mondta, teljesen egészséges a szívem. Akkor mégis csak a pajzsmirigy-ciszta lehet az ok, nem?

Nem... A pajzsmirigy göbös elváltozásának az a betegségnek még nem, inkább csak rendellenességnek tekinthetõ formája áll fenn Önnél, ami az ország nagy részén élõ nõknek elõbb-utóbb több mint felénél kimutatható. Ha ez normális pajzsmirigy-mûködéssel társul (mint majd minden esetben), akkor egyértelmûen kizárható a pajzsmirigy szerepe bármilyen tünet, panasz hátterében.

Szûrõvizsgálat során a bal pajzsmirigyemben egy 4 és egy 6 mm-s cisztát találtak ultrahang-vizsgálattal. Pajzsmirigy-szakrendelésre küldtek, ahol a megismételt ultrahang-vizsgálatnál a bal oldalon csak egy 8 mm-s göböt írt le az orvos, viszont a jobb pajzsmirigyemben is talált egy 3 mm-s göböt. Orvosismerõsöm egy jónevûnek mondott harmadik orvoshoz irányított, aki megultrahangozott, majd azt mondta, hogy ártalmatlan szerkezeti eltérések vannak a pajzsmirigyemben, amit nem szabad göbnek minõsíteni. Ezt volt a legjobb hallanom, de azért nem vagyok egészen nyugodt mivel pár napja azt érzem, hogy szorít a nyakam. Önöknek mi a véleménye?

A pajzsmirigy-specialisták nagy része egyetért abban, hogy 1 cm-nél kisebb pajzsmirigy ultrahang-szerkezeti eltérésnek nincsen gyakorlati onkológiai jelentõsége. Olyan betegnek, akit errõl nem sikerül meggyõzni, ellenõrzõ vizsgálatot lehet javasolni egy évvel késõbb. A nyaki szorító érzés magyarázata pedig az Ön esetében nagy valószínûséggel az ellentmondásos vizsgálatok okozta szorongás. Ilyen állapotokban a pajzsmirigy gyakran vérbõvé válik, megduzzad, ami gombócérzést, nyaki szorítást, ritkán még nyelési panaszt is okozhat. Ha elfogadja az Önt teljesen megalapozottan megnyugtató harmadik orvos véleményét, akkor szorongása, és ezzel nyaki panaszai is meg fognak szûnni.

Két éve találtak nálam egy 9 mm-s göböt pajzsmirigy ultrahang vizsgálatnál. Körülbelül azóta, hogy ez kialakult nálam, azóta mindenféle panaszom van. (Sokkal kevesebbet bírok fizikailag, híztam 15 kg-ot, szinte minden este fulladok, szorít a nyakam.) A leleteim szerint a pajzsmirigy mûködésem normális. Jártam már tüdõgondozóban, kardiológusnál, minden leletem negatív. A pajzsmirigyes orvosomnak már többször panaszkodtam, de semmilyen gyógyszert nem adott a göbre, és azt mondta, hogy az csak szépséghiba. Pedig semmi más nem okozhatja a panaszt, hiszen minden leletem negatív és amióta ez a göb lett, azóta vagyok rosszul. Kérem, ha tudnak, segítsenek!

Egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kérését teljesíteni, de megpróbáljuk. A göbe nagyon valószínû, hogy már évek, akár évtizedek óta változatlan nagyságban jelen van a pajzsmirigyében. Ha a pajzsmirigye egyébként nem nagyobb, ekkora göbre semmilyen panaszt nem lehet fogni. Ilyen nagyságú göb a felnõtt magyar nõk 15-20%-ánál is van, anélkül, hogy panaszt okozna vagy tudnának róla. Panaszai hátterében elképzelhetõ, hogy a hízás áll. Ön a két évvel ezelõtti állapotához képest éjjel-nappal 15 kg plusz súlyt cipel, ez fáradékonyságát, fulladását, gyengeségét önmagában is magyarázza. A másik lehetõség, hogy Önt nagyon nyugtalanítja az a tudat, hogy csomót találtak a pajzsmirigyében, és az ettõl való félelem, szorongás okozza panaszait. Ilyen nagyságú göb esetén teljesen biztonságban van, és a göb miatt sem az élete, sem az egészsége nincs veszélyben, ha idõnként ellenõrizteti a göb nagyságát. Ha ez nem nyugtatja meg Önt, kérje ki kezelõ orvosának a véleményét, ha a szorongás áll panaszai hátterében az ismételt megnyugtató orvosi vélemény segíthet panaszai csökkentésében, ha nem, pszichológus segítségét is célszerû lehet igénybe venni.

Csomót találtam a nyakamon, melyet kivizsgáltatva egy 4 cm-s pajzsmirigy-göb igazolódott. A citológiai vizsgálat jóindulatú eredményt mutatott, a pajzsmirigyhormon-leleteim is jók lettek. Ennek ellenére mûtétet javasoltak, meg se próbáltak gyógyszerrel kezelni, pedig nekem semmilyen panaszom nincsen. Miért kell ezt megmûttetni?

Legalább két esetben egyértelmû választ tudunk adni: ha légcsõ-szûkületet okoz a göb illetve ha a mellkasba terjed a pajzsmirigye. Ha egyikrõl sincsen szó, akkor sem találunk kivetnivalót az Önnek javasoltakban. Ennek több oka közül a talán legfontosabb, hogy ilyen nagy göb esetében az átlagosnál jóval nagyobb az esélye annak, hogy a késõbbiekben is lassan növekedni fog a göbe, és elõbb-utóbb valamilyen, göb által okozott szövõdmény miatt kell a mûtétet elvégeztetni (légcsõ- vagy nyelõcsõszûkület, mellkasba terjedés, pajzsmirigy-túlmûködés, nyaki panasz). Ha a mûtétet akkor végzik el, amikor a göb már valami szövõdményt okozott, egyértelmûen nagyobb a mûtéti szövõdmények gyakorisága is, mint ha korábban végzik el a mûtétet. Kérdésének másik részére azt mondhatjuk, hogy ilyen nagyságú göb esetében gyakorlatilag kizárható, hogy bármilyen gyógyszer hatással lenne a göbre (kisebb göböknél is kérdéses gyógyszeres kezelés indokoltsága, hatékonysága).

Régóta fennálló nyaki panaszaim kivizsgálása során pajzsmirigy-göböt találtak. Megmûtöttek, a mûtét után 3-4 hónapig sokkal jobban voltam. Pár hónapja ugyanolyan panaszaim vannak, mint korábban évekig. A leleteim rendben vannak. Miért vannak mégis panaszaim, ha most rendben a pajzsmirigyem?

Csak valószínû választ tudunk adni, nem biztosat: valószínûleg a pajzsmirigy-mûtét elõtt sem a pajzsmirigy-göb okozta a panaszát, hanem más szervi vagy lelki (-alkati) eredetû betegség/probléma. Az a tény, hogy a mûtét után néhány hónapig panaszmentes volt, arra utal, hogy szorongásos alkat, lelki eredetû problémák, netán túlfeszített életritmus okozza és okozta a panaszát. Nyilván a mûtét után egyrészt felszabadult a mûtéttõl való félelem alól, másrészt többet pihent, családtagjai, munkatársai jobban kímélték Önt, mint annak elõtte illetve most, hogy újra egészségesnek tekintik Önt. Háziorvosával, a pajzsmirigy-mûtétet végzõ sebésszel kell megbeszélje a problémáját.

Daganat-gyanú miatt mûtötték a pajzsmirigyemet. Szerencsére jóindulatú elváltozást mutatott a szövettan, a mûtét jól sikerült, teljesen panaszmentes vagyok. Ugyanakkor elkeserít, hogy vastag, ronda heggel gyógyult a seb, miközben a velem egy idõben operált két másik betegnek jóformán alig lehet észrevenni. A körzeti orvosom azt mondta, ez elõfordul, viseljem el. Nem gondolnám, hogy túlságosan hiú lennék, de nagyon zavar, nem merek csak magasnyakú pulóverben járni. Miért lett nekem ilyen ronda a hegem? Tudok valamit tenni?

Igen tud. Keresse fel az Önt operáló sebészt, nagy valószínûséggel õ megoldja a problémáját vagy útbaigazítja. Ha mégsem tenné, plasztikai sebész segíteni tud magán. A miértre az ún. keloidos hajlam adja a választ: az emberek néhány százaléka rendelkezik ezzel a nem túl örömteli hajlammal, ami akár egy komolyabb hétköznapi sérülés esetén is azt okozhatja, hogy vastag heggel gyógyul egy seb.

Évek óta ellenõrzésre hívogatnak 1,5 cm-s "hideg" göböm miatt. Kétszer is megnyugtató eredményû volt a citológiai vizsgálat. Ugyanakkor semmilyen gyógyszeres kezelést nem adnak. Az orvos kitért a válasz elõl, amikor legutóbb megkérdeztem, mire számítsak. Õszintén szólva nagyon unom már ezt a bizonytalanságot, szeretném ha megmûtenének, amire viszont azt válaszolta az orvosom, hogy ahhoz kicsi a göb? Mit tegyek?

Elõször is próbáljon megnyugodni. Kétszer is negatív volt a citológiai lelete, a göbe nem nõtt az eltelt évek alatt. Tehát a nyugtalanságra semmilyen okot adó onkológiai ok nincsen. Másrészrõl viszont meg kellene barátkozni azzal a gondolattal, hogy akár egy szemölcs vagy anyajegy, göbe valószínûleg élete végéig ott marad, hacsak nem távolítják el. Panaszt nem okozó, nem növekedõ másfél cm-s göb esetén általában nem szoktak mûtétet javasolni. Az egyetlen kivétel, ha valakit nem sikerül megnyugtatni, és a mûtét elmaradása esetén a göb által okozott stressz több kárt tesz, mint amennyi egy bizonyos szempontból indokolatlan pajzsmirigy-mûtét szövõdményének rizikója.

A családban mindenkinek golyvája van, édesanyámat 30 éve megmûtötték emiatt. Õ azóta rekedt, és a mai napig bánja, hogy hagyta magát megoperáltatni. Ötvenöt éves koromra nekem is panaszt okoz a lassan növekedõ golyvám. Az orvos azt állapította meg, hogy a légcsövemet felére beszûkíti a golyva, és mûtétet javasolt. Nem értem, miért nem ad valamilyen gyógyszert, miért akar mindjárt mûtétet végeztetni?

Vannak helyzetek, amikor eltér még a specialisták véleménye is arról, hogy miszerint kell egy beteget kezelni. Ön azonban valószínû, hogy nem találna orvost, aki mást javasolna, mint az Önt kezelõ kolléga. Biztosan hatékony gyógyszer ugyanis nincs a pajzsmirigy-göbökre. Vannak állapotok, amikor ennek ellenére az orvosok egy része gyógyszerrel próbálkozik. De egy olyan nagyságú golyva, mely a légcsövet felére szûkíti, egyértelmûen mûtéttel kezelhetõ csak biztonságosan.

Egy jónevû sebész végzett nálam pajzsmirigy-mûtétet göb miatt egy éve. A mûtétnél a hangszalagot ellátó ideg megsérült, azóta is rekedt a hangom. Ezek után kiderült, hogy ez a sebész nem is számít pajzsmirigy specialistának. Most megint pajzsmirigy-mûtétet kell végezni nálam, mert az elsõ mûtét elõtt a másik oldalon is meglévõ göböm nagyon sokat nõtt, és újra fulladok. Nagyon félek, hogy még egyszer úgy járok mint az elsõ mûtétnél.

Olyan esetben, amikor a féloldali hangszalag megbénult és az ép hangszalag oldalán pajzsmirigy-mûtétet kell végezni, egyértelmû, hogy pajzsmirigy sebészetben nagy gyakorlattal rendelkezõ orvos kell elvégezze a mûtétet. Az Önnél a kivizsgálást végzõ endokrinológustól (belgyógyásztól) kérdezze meg, hogy kit ajánl Önnek.

A citológiai vizsgálat alapján jóindulatúnak minõsített "hideg" göböt találtak nálam. Elrákosodhat egy ilyen göb?

Semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk, ami egy eredetileg jóindulatú göb elrákosodását támasztaná alá. Tehát a válaszunk egyértelmû nem.

Egyik ismerõsömnél két éve egy citológiai vizsgálat alapján jóindulatúnak minõsített "hideg" göböt megmûtöttek és a szövettani vizsgálat rosszindulatúságot igazolt. Egy hónapja nálam is találtak egy göböt, a citológia nálam is megnyugtató eredményt mutatott. De az ismerõsömmel történtek miatt egyáltalán nem vagyok nyugodt. Milyen gyakran téved a citológus?

Két részre kell választani a problémát. Az elsõ kérdés az, hogy milyen gyakran fordul elõ, hogy jóindulatúnak minõsítik a citológiai vizsgálat eredményét, és utóbb a szövettani vizsgálat mégis rosszindulatúságot igazol pajzsmirigy göb esetében. Ez a helyzet Magyarországon körülbelül minden 500-2000. esetben fordul elõ, attól függõen, hogy mennyire gyakorlott a mintavételt és a citológiai vizsgálatot végzõ orvos. A második, hogy ki követheti el a hibát: a hiba az esetek 2/3-ában a mintavételnél (nem sikerül megfelelõ számú sejtet nyerni vagy nem a kóros részbõl történik a mintavétel) és 1/3-ban a mikroszkópos értékelésnél fordul elõ.

A panaszaim alapján elindult kivizsgálás végén "forró" göböt, autonom adenomát állapítottak meg nálam. Az orvos izotóp-kezelést javasolt. Teljesen kétségbe vagyok esve, egy 8 és egy 11 éves gyerekem van. Nem mondta meg, de hát gondolom ez azt jelenti, hogy rákom van. És gondolom, hogy ráadásul elõrehaladott stádiumú rákom, mert ha nem az lenne, megmûtenének. Tudom, hogy biztosat nem mondhatnak, de mégis milyen kilátásaim lehetnek?

Ön, rettenetes félreértésben van. Önnek jóindulatú pajzsmirigy betegsége van. A "forró" göbök gyakorlatilag minden esetben jóindulatú elváltozást jelentenek. A "forró" göb olyan göböt jelent, ami fokozottan vesz fel izotópot, éppen ez a sajátossága teszi lehetõvé az izotóp-kezelést. Ezt éppen azért adják, mert ilyen esetben ezzel a veszélytelen kezeléssel elkerülhetõ a mûtét. Tagadhatatlan, hogy az izotóp-kezelést daganatos pajzsmirigy-betegségekben is alkalmazzák, de ilyen esetben csak és kizárólag a mûtét elvégzése után. Ez is azt bizonyítja, hogy kizárható, hogy Önnél rosszindulatú betegség miatt adnának izotóp-kezelést. Kizárt, hogy félelme megalapozott lenne. Épp ezért ne habozzon, ha a legcsekélyebb kétsége van még mindig, sürgõsen menjen vissza az orvosához, mondja el neki is, amit nekünk megírt, hogy õ is megnyugtathassa - az orvosnak a beteg kérése esetén kötelessége a teljes igazság feltárása, de hát az Ön esetében egyszerûen nincs mit elhallgatni!

Többgöbös golyva miatt a bal oldali pajzsmirigyem egészét, a jobb oldalinak egyharmadát eltávolította sebész. A bal oldali pajzsmirigyemben a szövettani vizsgálatnál egy 1 cm-nél kisebb egygócú, egészben eltávolított papilláris rákot találtak. A kezelõorvosom onkológushoz irányított, aki azt mondta ne foglalkozzam ezzel, és azt írta véleményként, hogy onkológiai teendõ nincsen. Beküldtem a férjemet is, állítólag neki is ezt mondta. De nagyon félek, mert édesapám rákos betegségben halt meg, az orvos nem mondta meg neki és a anyukám lelkére kötötte, hogy õ se mondja meg. Fél évvel késõbb meghalt édesapám. Szóval azóta állandóan ez jár a fejemben.

Az Ön példája is azt támasztja alá, hogy felnõtt embert, teljesen fel kell világosítani betegsége természetérõl, mert ha nem ezt teszik, akkor egy generációval késõbb is káros hatásai lehetnek a mellébeszélésnek. Az Ön esetében mind a jogi vonatkozás (beszámítható, cselekvõképes felnõtt magyar állampolgárt kötelezõ az orvosnak felvilágosítani, másként csak a beteg dönthet, ha azt kéri az orvostól, hogy általa kijelölt embert tájékoztasson), mind a szakmai vonatkozás miatt meg kell nyugodjon. A szakmai válasz ugyanis az, hogy az Önnek pontosan olyan életkilátásai vannak, mintha nem lett volna a pajzsmirigyében az 1 cm-s papilláris rákos góc. (Mind a mérethatár, mind a szövettani szerkezet nagyon lényeges.) Részletekrõl ide kattintva olvashat.

Papilláris rák miatt 2 éve megmûtöttek és sugárkezelést is kaptam. Több orvos is azt mondta, hogy meg fogok gyógyulni, de nagyon nehéz ezt elhinni. 3 havonként, néha gyakrabban rendelnek vissza ellenõrzésre. Minden alkalommal rettegek attól, hogy találnak valamit, azonkívül furcsának tûnik, hogy miért hívogatnak 3 havonta, ha olyan jók az esélyeim.

Az Ön betegségénél a ma elfogadott gondozási gyakorlatról itt olvashat. Ha orvosa eszerint jár el, akkor minden oka megvan arra, hogy gyógyulásban reménykedjen. Annak oka, hogy Önt az Ön konkrét esetében 5 évig indokolt hathavonkénti ellenõrzésnél gyakrabban kontrollálják, nem világos. Valószínû arról lehet szó, hogy az Önt gondozó kórházban minden daganatos betegnél elvégzik a 3 havonkénti ellenõrzést – azoknál is, akiknek nagyon rosszak a kilátásai, és azoknál is (így Önnél is), akiknek minden esélyük megvan a teljes gyógyulásra. Ha ez áll a háttérben, ez egy rossz gyakorlat, mert ahogy a szükségesnél ritkább ellenõrzés, úgy az indokoltnál gyakoribb kontroll is ártalmára van az embernek (az egyik esetben testi, a másik esetben „csak” lelki ártalom éri). Azt tanácsoljuk, kérdezze meg az Önt gondozó orvost, hogy miért kell Önt háromhavonta ellenõrizni.

Rosszindulatú pajzsmirigy-daganat miatt mûtöttek 14 évvel ezelõtt. Azt mondták, hogy gyógyultnak tekinthetõ az állapotom, és tényleg teljesen jól is érzem magam, minden probléma nélkül tudom szedni a gyógyszert. Azt szeretném tudni, hogy örökölheti-e valamelyik gyerekem a pajzsmirigy-rákot?

A pajzsmirigy rosszindulatú megbetegedései közül egy speciális és ritka fajta örökölhetõ. Ez a medulláris pajzsmirigy rák familiáris (családi) típusa. Akinél medulláris pajzsmirigy rák igazolódott szövettanilag, annál manapság genetikai vizsgálatot végeznek, mellyel egyértelmûen tisztázható, hogy örökletes formáról van-e szó az adott esetben. Ha véletlenül ez a fajta daganata volt Önnek, akkor célszerû felkeresni pajzsmirigy szakembert, aki megfelelõ szakemberhez irányítja Önt. Ha más típusú daganata volt Önnek (papilláris vagy follikuláris vagy Hürthle-sejtes típusú), akkor kizárható, hogy ezt átörökíthette a gyerekeire.

Follikuláris típusú pajzsmirigy rák miatt operáltak 3 évvel ezelõtt. Kiegészítõ izotóp-kezelést is kaptam. A legutóbbi ellenõrzésen kiderült, hogy áttét alakult ki a tüdõben. Az orvos azt javasolta, hogy az áttétet operáltassam ki, már idõpontot is kaptam a sebészetre. Õszintén szólva engem teljesen összetört ez a dolog, és nem nagyon látom értelmét, hogy újabb mûtétnek tegyem ki magam. Gondolom, nem mondják meg, milyen kilátásaim vannak, de van-e egyáltalán értelme a mûtétnek?

Az Önt kezelõ orvostól kérdezze meg, milyen kilátásai vannak. Látatlanban annyit azért el kell mondani, hogy amennyiben nem végezteti el a mûtétet, az életét kockáztatja. Ezzel szemben, ha beleegyezik a mûtétbe, abban az esetben teljes gyógyulásra is több-tíz százalékos nagyságrendben lehetnek esélyei.

36 éves vagyok. Papilláris pajzsmirigy-rák miatt 5 hónapja végeztek nálam mûtétet, kiegészítõ izotóp-kezelést is kaptam. Az izotóp-kezelést végzõ orvos, a sebész és az endokrinológus is egymástól függetlenül azt mondták, hogy 90%-nál nagyobb az esélyem arra, hogy meg fogok gyógyulni. Félév után visszamentem dolgozni, ahol nem tudtam eltitkolni a betegségemet. Elég kiborító a kolléganõim sajnálkozó együttérzése, ennél már csak az volt rosszabb, amikor az üzemorvos azt javasolta, hogy százalékoltassam le magam a pajzsmirigy betegségem miatt. Mit tegyek?

A legrosszabb megoldások közé tartozna, ha megfogadná az üzemorvos tanácsát. Önnek minden esélye megvan arra, hogy teljes és korlátozás nélküli életet fog tudni élni. Erre nézve esélyei egyértelmûen jobbak, mintha egy banális enyhe magas vérnyomás betegsége vagy - hogy egy másik szintén nagyon gyakori példával éljünk -krónikus légcsõhurutja lenne. Ha az emberi butaság vagy a tolakodó együttérzés miatt a munkahelyén nem tudná elviselni a légkört, akkor elképzelhetõ, hogy az lenne a legcélravezetõbb, ha keresne egy másik munkahelyet.

10 napja mûtöttek pajzsmirigy daganat gyanú miatt. A mûtét közbeni szövettani vizsgálat nem utalt rosszindulatúságra. 5 napja hazaengedtek azzal, hogy nincs semmi probléma, négy hét múlva jelentkezzek ellenõrzésre. Teljesen jól voltam, felszabadultam a több hétig tartó bitzonytalan rettegés alól, hogy rákom van. Ma délután viszont táviratot kaptam a kórházból, hogy jelentkezzek ismét a sebészeten. Berohantam a sebészetre, ahol azt mondta a sebész, hogy újabb mûtétet kell végezni, mert a szövettani vizsgálat papilláris rákot mutatott. Azóta se tértem egészen magamhoz, azt se tudom mit kérdeztem, azt meg végképp nem, hogy a sebész miket válaszolgatott. Mi ez az "egész"?

A mûtét közbeni fagyasztásos gyors szövettani vizsgálatnál az elváltozásnak csak igen kis része alapján mond véleményt a szövettanász. Valószínûleg Önnél nem a daganatos részt nézték meg. Ez kb. 1-2%-os gyakorisággal fordul elõ, tehát meglehetõsen ritka helyzet. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az emberi szervezet legjobb indulatú, rosszindulatúnak nevezett daganatáról van szó, ahol rendkívül jó esélyei vannak az embernek a teljes gyógyulásra.
Kérem, olvassa el itt kattintva a betegtájékoztató idevonatkozó részét.

Több mint másfél éve egy két cm-s pajzsmirigy-göböt találtak nálam. Azóta háromhavonként rendelnek vissza ellenõrzésre, minden alkalommal (eddig 7) pajzsmirigy-hormon-meghatározást (eddig mindig a normális határokon belül voltak az értékeim), majdnem minden alkalommal ultrahang-vizsgálatot (eddig 5-öt), minden második alkalommal izotóp-vizsgálatot (eddig 3-at) végeztek. Gondolom, nem sokat érnek ezek a vizsgálatok, ha ilyen gyakran kell ismételgetni, ráadásul egyszerre minden vizsgálatot nem is tudnak elvégezni, ezért egy-egy ellenõrzés két, de volt már, hogy három napomat vette el. Nem lehetne valamilyen jobb mûszerrel és ritkábban nézni a göbömet?

Nehéz egyértelmû választ adni a kérdésére. Két lehetõség van. Igen kivételes esetben képzelhetõ csak el, hogy ilyen gyakori ellenõrzést tenne indokolttá egy két cm-s göb olyan embernél, akinek normális a pajzsmirigy-mûködése. (Jelen sorok írója 30.000 betegbõl egynél sem találkozott még ilyen kivételes esettel...) Kérdezze meg kezelõorvosát, hogy van-e valamilyen speciális oka a gyakori kontrolloknak. Ha nincs, akkor nehezen elfogadható ez a gyakorlat, hiszen az indokoltnál gyakoribb ellenõrzés épp úgy árt a betegnek, mint az indokoltnál ritkább, nem beszélve arról, hogy az ideje a betegnek épp úgy drága, mint az orvosnak.
Konkrét kérdésére a válasz az, hogy a göbös golyva ellenõrzése során abban vita van a szakemberek között, hogy mi a legjobb módszer, de senki se szokott az izotóp- és az ultrahang-vizsgálaton kívül más képalkotó eljárást végeztetni ilyen esetben.

Nemrégiben állapították meg, hogy pajzsmirigy göböm van. A citológiai vizsgálat eredménye nem volt egészen megnyugtató, az orvos azt mondta, hogy nagy a valószínûsége, hogy jóindulatú elváltozás áll fenn. Azt tanácsolta, hogy szedjek fél évig l-tiroxin hatóanyagú gyógyszert, ami a pajzsmirigy növekedését befolyásoló TSH hormont visszaszorítja. Ha a göböm ennek hatására megkisebbedik, akkor teljesen megnyugodhatom, mert egész biztos, hogy jóindulatú a megkisebbíthetõ göb. Elfelejtettem neki szólni, hogy csontritkulásom is van. Szedhetem így a gyógyszert?

Erre csak a kezelõ orvosa adhat megfelelõ választ. Ha a csontritkulást csak laboratóriumi vizsgálattal mutatták ki, akkor valószínûleg nem lesz akadálya annak, hogy fél évig szedje a javasolt gyógyszert.

A barátnõmnek pár éve sikeresen kezelték a golyváját Metothyrin nevû gyógyszerrel. Lehet, hogy butaságot csináltam, de mikor nekem is megvastagodott a nyakam, akkor a háziorvos javasolta pajzsmirigy-vizsgálatra nem mentem el, hanem minden nap bevettem a barátnõm korábbról maradt gyógyszerébõl. Nekem azonban nem használt, még jobban megvastagodott a nyakam azalatt a 3 hét alatt, amióta a gyógyszert szedem. Kérem, ne mondják, hogy butaságot csináltam (azt én is sejtem), de mondják meg mit tegyek, nekem miért nem használt a gyógyszer. A háziorvosomhoz nem merek visszamenni.

Mivel kérte, így nem mondjuk, hogy butaságot csinált... Szerencsére a pajzsmirigyben semmilyen visszafordíthatatlan károsodást nem okozhatott 3 hét indokolatlan és felesleges gyógyszer szedés. A barátnõjének valószínûleg egészen más pajzsmirigy betegsége volt mint Önnek. Ezt a gyógyszert pajzsmirigy-túlmûködésre szokták adni, aminek tüneteit, közte a pajzsmirigy megnagyobbodását is, visszafejlesztheti a gyógyszer. De ha nincs túlmûködése valakinek, és így kezdi el szedni ezt a gyógyszert, az törvényszerûen a pajzsmirigy megnagyobbodásához vezet. Hagyja abba a gyógyszer szedését, és ha megvan még a beutalója, akkor keresse fel a pajzsmirigy-rendelést. Ha nincs meg a beutaló, akkor másikat kell kérnie. Az orvosnak azonban meg kell mondani, mit csinált. Ha ugyanis nem tudja ezt, akkor nagyon könnyen lehet, hogy nem fogja tudni megfelelõen kezelni Önt.

Olvastam róla egy speciális tápszer segíthet a daganatos betegeknek. Nekem papilláris pajzsmirigyrákot állapítottak meg, s túl vagyok a kiegészítő izotóp-kezelésen. Az orvosom szerint meg fogok gyógyulni. Van-e értelme valameilyen speciális étrendnek?

Az Ön betegségénél nincs semmilyen adat arra, hogy ennek jelentősége lenne. Bizonyos értelemben talán árthat is. Egyszerűen azért, mert ahhoz, hogy Ön egészséges legyen nemcsak az orvosok munkájára van szükség, hanem arra is, hogy Önnek ne legyen betegségtudata. Tapasztalaim szerint minden olyan (pót)cselekvés, ami a betegség felé fordítja a figyelmet, távolabb viszi Önt attól, hogy belül, szubjektíve is egészségesnek érezze magát.