BETEGEKNEK
 
KÉRDEZZ-FELELEK
TÁBLÁZATOK
LETÖLTÉS
KÉPTÁR


PAJZSMIRIGY TÁJÉKOZTATÓ HONLAP

Betegtájékoztatás

A pajzsmirigy göbös megbetegedéséről

 







BEVEZETÉS (definíció, gyakoriság, általános jelentőség)

    A göb a pajzsmirigynek körülírt, a normális pajzsmirigy-állománytól eltérő tapintatú vagy a pajzsmirigy felszínéből előboltosuló része. Emellett vannak nem tapintható, csak ultrahang-vizsgálattal kimutatható göbök is. A göbös golyvát önmagában leginkább tünetként lehet értelmezni. Számos pajzsmirigy-betegség megjelenhet göbös formában. Másrészről a jóindulatú göbös golyva önmagában is egy jól körülhatárolható betegségnek tekinthető. Ebben a fejezetben elsősorban az utóbbiról fogunk beszélni, de a kivizsgálás és jelentős részben a kivizsgálást, a tüneteket és a kezelést érintő részeknél az összes, göbként megjelenő betegségre vonatkoznak a megállapítások.

    A göbös golyva normális jódellátottságú területeken is igen gyakran fordul elő. Tapintással az ott lakó nők 6,4%, a férfiak 1,6%-ánál állapítható meg a pajzsmirigy göbös elváltozása. Magyarország, melynek nagy része mérsékelten jódhiányos területnek számít, ennél jóval gyakoribb a göb előfordulás, a nőknek 15-20%-ának van göbe. Annak esélye, hogy egy nőnek élete során göbe fejlődik ki jóval 50% felett van. Szerencsére a göbös golyvák nagy részének nincsen negatív kihatása sem az életminőségre, sem az életkilátásokra, ugyanakkor Magyarországon 2-3-szor annyi nőnél kell pajzsmirigy-műtétet végezni, mint normális jódellátottságú területeken lakók esetében. (Olyan régióban, ahol évtizedek óta van pajzsmirigy-gondozás, és ezáltal a lakosság is több ismerettel rendelkezik a pajzsmirigy-betegség lehetőségéről, a nőknek több mint 10%-át kell élete folyamán pajzsmirigy-betegség miatt megműteni, további 2-3%-ot jelent a műtétet kiváltó beavatkozások valószínűsége. Ezeknek legalább 2/3-át göbös golyva teszi szükségessé.) A műtétre kerülő betegeknél 5-7-szer több azok száma, akiknél műtétre nem kell sort keríteni, de rendszeres orvosi ellenőrzésre szorulnak göbös golyva miatt.





TÜNETEK

    A göbös golyva elsősorban a mérete vagy az elhelyezkedése miatt okozhat tünetet. A kettő között szoros kapcsolat van. Egy "kifelé" növekedő göb általában nem vagy csak jóval nagyság mellett okoz légcső vagy nyelőcső szűkületet, mint egy ún. "befelé" növekedő göb. A tünet lehet maga az a tény, hogy valaki csomót érez a nyakán. A göb következtében különféle nyomási tünetek léphtnek fel: légcső-szűkület nehézlégzéssel, nyelőcső-szűkület időszakos nyelési problémával illetve gombóc-érzés. Két speciális dolgot itt mindenképpen meg kell említeni. Ezek a tünetek, akár a mindennapokat megnehezítő mértékben szervileg teljesen egészséges embereknél is fennállhatnak. Ez annyira gyakori, hogy ha ilyen tünete van az embernek és vizsgálattal pajzsmirigy-göböt állapítanak meg, még akkor is valószínűbb, hogy nem a göb okozza a panaszt, hanem más betegség vagy jóval gyakrabban fokozott pszichés megterhelés, szorongásos alkat áll a panasz hátterében. A másik speciális körülmény, hogy nem ritkán tünetet nem okozó állapotban kell egy göböt kezelni. Az egyik gyakori példa, amikor régóta fennálló, lassan növekedő göb légcső-szűkületet okoz, mely nem okoz még panaszt a betegnek. A másik, amikor a megnagyobbodott pajzsmirigy a mellkasba terjed (ún. substernalis golyva vagy substernális struma). Tehát az a paradox helyzet áll elő, hogy olyan göbös golyvás beteget, akinek nyaki panasza van, sokszor nem kell pajzsmirigy-betegség miatt kezelni, máskor pedig műtétet kell javasolni olyan embernek, akinek semmilyen panasza sincsen.






A KIVIZSGÁLÁS CÉLJA, ESZKÖZEI

    Kivizsgálás és gondozás célja . A kivizsgálás célja elsősorban annak megállapítása, hogy kezelendő-e a göbös elváltozás miatt a beteg. Ilyen ok lehet rosszindulatú daganat gyanúja vagy a göb nagysága által okozott tünet (pajzsmirigy-túlműködés, légcsőszűkület, rekedtség, nyelési zavar). Az ellenőrzés célja kettős: egyrészt az első vizsgálatnál a daganatos elváltozások 1-2%-a még a legjobb citológus esetén is felismeretlenül marad, ennél fontosabb ok, hogy a göb esetleges növekedési hajlamára egyetlen vizsgálattal nem lehet következtetni, és az a göb, mely az első vizsgálatnál még nem indokolt kezelést, általában igen lassan növekedve, néhány év, netán évtized után műtétet tehet indokolttá.

    Kivizsgálás eszközei. Maga a tapintás tekinthető a legfontosabb vizsgáló módszernek. Manapság a göb felfedezésében és a további vizsgálatok kezdeményezésében igazán fontos a tapintás. Ugyan az orvos számára nagyon fontos tény, hogy a göb mennyire tömött (kemény göb daganta gyanúját kelti, rugalmas tapintatú göb esetén cisztára lehet gondolni), hány göböt lehet tapintani, de manapság már elengedhetetlen, hogy egy tapintással felfedezett göb esetén egyéb vizsgálatokkal tisztázzuk a pontos kórismét. Itt kell megemlíteni azt a tényt is, hogy a göbök igen jelentős hányada (az egy cm-nél nagyobb, potenciálisan klinikai jelentőséggel is bíróknak is 30-60%-a) nem tapintható.
    A tapintást követően számos kivizsgálási módszer létezik részben a kivizsgálást irányító orvos gyakorlata, a hozzáférhető vizsgálómódszerek elérhetősége, azokkal szerzett tapasztalatok alapján. Itt nagyon fontos szempont az is, hogy pl. a citológiai vizsgálat vagy az ultrahang-vizsgálat mennyire megbízható. Ennek a két, göbös golyva kivizsgálása során talán legfontosabbnak tekintett vizsgálómódszernek értékét alapvetően meghatározza a vizsgálatot végző orvos gyakorlottsága.

    Hagymányos izotóp-vizsgálat tal nyerhető információk. Az izotóp-vizsgálat a göb funkciójáról ad információt azáltal, hogy a pajzsmirigy-hormonok építőkövét jelentő jódizotóp vagy annak sorsát jelentős részben imitáló technécium nevű izotóp pajzsmirigybe történő felvételét vizsgálja. Ha a göb a göbmentes pajzsmirigy-állományhoz hasonló mértékben dúsítja az izotópot, akkor meleg göbről vagy normofunkciós göbről beszélünk. Ha fokozottabb a göb izotóp-felvétele, akkor forró göbről beszélünk. Ilyen esetek jelentős részében ún. autonom adenomáról vagy toxikus göbről van szó. Ennek lényege, hogy az ilyen göb a szervezet igényeitől függetlenül termeli a pajzsmirigy-hormonokat, és nem egyszer pajzsmirigy-túlműködést idéz elő. Azon göbök, melyek a környezetnél kevésbé vagy egyáltalán nem dúsítanak izotópot, a "hideg" göbök. Abban az időszakban, amikor még nem állt rendelkezésre a citológiai vizsgálat, a tapintáson kívül egyedül az izotóp-vizsgálat volt némi segítségre a göbök jó vagy rosszindulatú voltának elkülönítésében. A rosszindulatú elváltozások nagy része ugyanis "hideg" göbben fordul elő. Ugyanakkor a "hideg" göbök túlnyomó többsége jóindulatú, és nem ritkán "meleg" göbben, kivételesen "forró" göbben is előfordul rosszindulatúság. (Lásd táblázatot.) Ma a göb jó vagy rosszindulatú voltát gyakorlatilag kizárólag a citológiai vizsgálat alapján kell eldönteni. Ugyanakkor a jódhiányos területeken igen gyakori autonom adenomát csak izotóp-vizsgálattal lehet felismerni.
    Az izotóp-vizsgálat legfeljebb annyi fájdalommal jár, mint a vérvétel, ha vénásan adják be az izotópot és nem folyadékban. Várandós anyukánál természetesen tilos a vizsgálat elvégzése, ugyanakkor, ha a vizsgálat után derül ki, hogy kismama volt az illető, nem szokták javasolni a terhesség megszakítását. A vizsgálatra adott izotóp olyan csekély radioktivitást tartalmaz, hogy rákkeltő hatása fel sem tételezhető. (A kezelésként adott jóval nagyobb adagú izotóp esetén sem igazolódott ez a feltételezés.)

    Pajzsmirigy-ultrahang vizsgálat . Szemben az izotóp-vizsgálattal és a tapintással a pajzsmirigy mélyen elhelyezkedő, a bőr felszínétől távoli és ezért nem tapintható részeit is vizsgálhatóvá tette. Két nagyon fontos sajátsága alapján is a legjobb képalkotó módszernek tekinthető. Egyrészt a legpontosabb módszer mind a göbök, mind a pajzsmirigy egészének méret-meghatározására. Másrészt a pajzsmirigy ultrahang szerkezete nagyon jól tükrözi a pajzsmirigy tényleges szerkezetét, a nem tapintható göböket is felismeri. Ugyanakkor nem ad információt arról, hogy az adott szerkezeti eltérés jó- vagy rosszindulatú-e.  A gyakorlatban az ultrahangnak ez a rendkívül nagy érzékenysége nem egyszer úgy tűnik, hogy inkább hátrány mint előny. 2 mm-nél nagyobb szerkezeti eltérés ugyanis a felnőttek pajzsmirigyének több mint 90%-ában, 5 mm-nél nagyobb pedig a felnőtt lakosság több mint 3/4-ében alakul ki az élet során. Ezeknek döntő része teljesen ártalmatlan rendellenesség, így az ultrahang-leleten történő leírásuk az esetek jelentős részében teljesen feleslegesen okoz nem ritkán igen súlyos aggodalmat, szorongást a vizsgált emberekben. Talán jól megvilágítja ezt a helyzetet, ha a bőrelváltozásokkal hasonlítjuk össze. Teljesen természetesnek tartjuk, hogy majdnem mindenkinek a bőrén kisebb szemölcsök, anyajegyek, pigment-hiányos foltok, pöttyök vannak. A pajzsmirigyünk is nagyon hasonlít ehhez, csakhogy ennek nem vagyunk gyerekkorunktól tudatában, és amikor kiderül, hogy a pajzsmirigyünkben szerkezeti eltérést talált az orvos az megijeszt bennünket. Ugyanakkor ez pont annyira indokolt, mintha tükörbe néznénk és megijednénk attól az anyajegyünktől, ami évtizedek óta változatlan nagyságban ott van. Bizonyos méret-nagyság alatt azt kell mondani, hogy gyakorlatilag nincs onkológiai jelentősége a pajzsmirigyben talált szerkezeti eltérésnek, és ellenőrző vizsgálatot sem tesz indokolttá. Ez az 1 cm alatti szerkezeti eltérésre általában igaz. 1 és 1,5 cm közötti szerkezeti eltérések döntő részének ugyanígy nincsen onkológiai jelentősége, de általában ilyen nagyságú göbnél már későbbi időpontban kontroll-vizsgálatot javasolnak vagy citológiai vizsgálatot végeznek már első alkalommal. A 1,5 cm-nél nagyobb szerkezeti eltérések esetén célszerű citológiai vizsgálatot végezni.
    A pajzsmirigy-ultrahang-vizsgálatnak semmilyen szövődménye nincs, várandós kismamánál is nyugodtan el lehet végezni.

    Citológiai vizsgálat . A pajzsmirigy göbök onkológiai szemléletű kivizsgálásában a legfontosabbnak tekintett módszer. Elsősorban a rosszindulatú pajzsmirigy daganatok felismerésében van szerepe. Hatékonysága összehasonlíthatatlanul jobb mint bármilyen más műtét nélküli vizsgáló-módszeré, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a szövettani vizsgálat hatékonyságát nem érheti el, hiszen nem teljes szövetet, hanem csak tűvel a pajzsmirigyből kiszívott sejteket, egy-egy sejtcsoportot vizsgálhat. Számos helyen a pajzsmirigy-gyulladások vizsgálatára is alkalmazzák, mert olcsóbb, és általában sokkal hamarabb eredményt adó módszer mint a vérvételből történő ellenanyag-meghatározás. Utóbbi ráadásul csak a pajzsmirigy gyulladások krónikus formájának kimutatására használható.
    Mellékhatás. A citológiai vizsgálatot a vérvételi tűnél vékonyabb tűvel végzi az orvos, és mivel a pajzsmirigyben nincsen fájdalomérző ideg, ezért kisebb traumát kellene jelentsen a beteg számára a vérvételnél. Ez csak és kizárólag azért nincs így, mert a citológiai vizsgálatra kerülőkben egy teljesen természetes szorongás van, mind attól való félelmükben, hogy "nyakon szúrják" őket, mind a vizsgálat eredményétől való félelmükben. Én minden betegnek elmondom a szúrás előtt, hogy nem csapom be, a vizsgálat kevésbé fájdalmas mint a vérvétel. A szúrás után mindenkit megkérdezek, hogy becsaptam-e. A válasz az esetek 99%-ban az, hogy nem. A vizsgálat után, ha a szúrás bőrben futó apró eret ért vagy ha nem szorítja a szúrás helyére 5-10 percig a papírvattát a beteg, akkor egy hét alatt elmúló kis vérömleny keletkezhet (ez az esetek 2%-ában fordul elő). Más probléma nem fordulhat elő. Az a félelem, hogy daganat esetén a rákos sejtek szóródását idézheti elő a szúrás, elméletileg jogosnak tűnhet. Mindazonáltal a világon eddig megszúrt többszázezer pajzsmirigy-daganat közül összesen 2 esetben észlelték ezt. A citológiai vizsgálatot általában el lehet végezni véralvadás-gátló gyógyszert szedő embernél is, de ha valaki ilyen gyógyszert szed mindenképp érdemes szólni a mintavétel előtt az orvosnak.

    Pajzsmirigy működés vizsgálata göbös betegeknél . A pajzsmirigy működés megitélése nem nélkülözhető göbös betegeknél, még akkor sem, ha működési eltérésre utaló tünete nincsen a betegnek. A göbös betegnél a műtét indokoltságát befolyásolja ugyanis, hogy akár a göb hormon-termelő (autonom) volta akár a göbök nagysága miatti megnövekedett pajzsmirigy-sejttömeg előidézett-e túlműködést vagy sem. Másrészt olyan esetekben, amikor akár a göb nagysága, akár az általa okozott tünetek vagy a citológiai vizsgálat alapján műtét indokolt, az indokolt műtét elvégezhetőségét befolyásolja, hogy normális-e a pajzsmirigy-működés vagy gyógyszeres előkészitéssel kell műtét előtt normalizálni a pajzsmirigy-működését. A pajzsmirigy-működés megitélésére göbös golyvás beteg esetében elegendő az agyalapi mirigy által termelt, a pajzsmirigy-működést szabályozó TSH-t meghatározni. Ha ez normális, akkor általában nincsen értelme a tényleges pajzsmirigy-hormonok vizsgálatának (FT4 vagy T4 és T3). Ha viszont a TSH-szint kórosan alacsony, akkor meg kell határozni az utóbb emlitett tényleges pajzsmirigy-hormonokat is.

    A kiegészitő vizsgálatok talán legfontosabbika a légcső röntgen vizsgálata, mely a légcsőnek a megnagyobbodott pajzsmirigy által okozott eltéritését (dislocatio) vagy szűkületét (compressio) mutathatja ki. A mellkasi computer tomográf (CT) vizsgálat adhat egyértelmű felvilágositást arra nézve, hogy a pajzsmirigy a szegycsont mögé avagy a mellkasba terjed-e, s ha igen milyen mértékben.





KEZELÉSI LEHETÕSÉGEK

    A göbös golyva esetében nagyon fontos azzal tisztában lenni, hogy ha az első kivizsgálás után nem kellett megműteni, akkor ellenőrzésre van szükség. Ennek oka egyrészt az, hogy a citológiai a rosszindulatú elváltozások 1-4%-ánál nem vetett fel daganat-gyanút. Ilyen eseteknél a téves diagnózis időben történő korrekciója miatt kell ellenőrzésre járni. Ennél sokkalta gyakrabban fordul elő a másik ok: az első vizsgálatnál műtétet még nem indokló göbös golyva később műtétet tehet indokolttá, ha a göb növekszik vagy autonom adenománál az addig normális pajzsmirigy-hormon szintből pajzsmirigy-túlműködés fejlődik ki.

    Gyógyszeres kezelés . Itt őszintén meg kell mondani, hogy a gyógyszeres kezelésnek igen korlátozott lehetőségei vannak, ha van egyáltalán. Abból a célból, hogy a göböt megkisebbítsük vagy esetleges növekedését megakadályozzuk, a jódpótlás az egyetlen logikusnak tűnő lehetőség. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a már kialakult göbök kisebb része reagál a jódra, és ezeknél sem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy ténylegesen nem a gyógyszer hatásáról van szó, hanem a göböknél szerencsére nagyon gyakori spontán megkisebbedésről. Pajzsmirigy-hormon kezelésnek sok híve van, mi nem tartozunk közéjük. Elméletileg egy életen át történő pajzsmirigy-hormon adagolással eredményt lehet elérni a göbök egy részénél. Ehhez azonban egy életen át tartó kóros hormon-állapot (alacsony TSH-érték, normális FT4 és T3-érték mellett) fenntartása szükséges, ami elfogadhatatlan. Ez idősebbeknél ritmuszavarra való nagyobb hajlamot jelent, a fokozott csontvesztés rizikóját is magában rejti. Más a helyzet az időlegesen adott pajzsmirigy-hormon esetén. Itt tulajdonképpen nem kezelésről, hanem egy diagnosztikus tesztről van szó: azoknál a göböknél, ahol a pár hónapos gyógyszer adás megkisebbíti a göböt, a rosszindulatúság esélye minimális. Ezt olyan esetekben adják, amikor a citológiai kép nem teljesen menyugtató.

    Pajzsmirigy-műtét . A műtét során a göböt a környezetével együtt távolítja el a sebész. Amennyiben több göb van, abban az esetben általában az érintett lebeny vagy lebenyek nagy részét eltávolítja a sebész. Ennek értelme kettős: egyrészt csak ezen a módon remélhető, hogy a mikroszkópikus méretű vagy 1-2 mm-s göbkezdemények nagy része is eltávolításra kerülhet. A másik okhoz tudni kell, hogy a sebész a göb eltávolításával a göbösödésre való hajlamot nem veszi ki az emberből. Minél többet vesz ki a sebész, annál kisebb az esélye az ismételt göbösödésnek és annak is, hogy újabb pajzsmirigy-műtét válik szükségessé 5-30 év múlva. Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy minél többet távolít el a pajzsmirigyből a sebész, annál nagyobb az esélye annak, hogy gyógyszeres kezelést igénylő csökkent pajzsmirigy-működés alakul ki az érintettnél. Ahogy a betegtájékoztatók több helyen is említettük, kivételesen szerencsés helyzetet jelent az a körülmény, hogy a csökkent pajzsmirigy működés tökéletesen pótolható gyógyszerrel, teljes élettartamú és életminőségű élet élhető ilyen állapotban. Ezek miatt - bár eltérő állaspontok vannak - a gyakorlatban az orvosok inkább vállalják annak kockázatát, hogy csökkent pajzsmirigy-működés alakuljon ki, mint hogy később újabb, az elsőnél lényegesen nagyobb szövődmény gyakoriságú műtétet kelljen végezni. (A honlap más részein olvashat részletes tájkoztatást a pajzsmirigy-műtét ekről illetve a csökkent pajzsmirigy-működés ről.)

    Jódizotóp-kezelés . A pajzsmirigy autonom adenoma vagy adenomák kezelésében van elsősorban létjogosultsága az izotóp-kezelésnek. Ha a göb vagy a pajzsmirigy egészének nagysága vagy terhesség nem ellenjavallja, akkor az első választandó módszernek tekintendő ebben a betegségben az izotóp-kezelés. Az ilyen típusú göbök fokozott izotóp-felvétele teszi lehetővé, hogy döntően csak a kóros göb vagy göbök vegyék fel az izotópot, mely sugárzó hatása révén pusztítja el az őt felvevő sejtet.
    Az izotóp-kezelésnek lehet létjogosultsága olyan többgöbös golyvás betegek kezelésében is, akiknél kísérőbetegségeik miatt a műtét fokozott rizikóval járna. Itt a kezelés célja, hogy a göböket és ezáltal a pajzsmirigy egészét is megkisebbítsék az izotóp-kezeléssel, ami lehetővé teszi, hogy a megnagyobbodott göbös pajzsmirigy okozta nyomási tüneteket. Ezt a fajta kezelést ritkán alkamazzák, nagy adag izotóp alkalmazását teszi szükségessé.

    Pajzsmirigy-göbök alkoholos kezelése. Ez a más szerveknél már alkalmazott kezelési mód a pajzsmirigy esetén viszonylag újnak számít. A göbbe ultrahang-ellenőrzés mellett befecskendezett göb pusztítja el a göb sejtjeit, megkisebbítve ezáltal a göböt. Elsősorban nagy műtéti kockázatú betegek esetén javasolható a módszer. A második leszívás után is visszatelő ciszták esetében általában műtétet szoktunk javasolni. Az alkoholos kezelés ebben az esetben is ajánlható lehet műtétet kiváltandó. Egy-egy speciális állapotban szintén szóba jöhet az alkholos kezelés: terhesség alatti műtétet indokoló göbös pajzsmirigy elváltozás vagy olyan, kisgyermeküket nevelő anyáknál, akik a jódizotóp kezelés mellett kisgyereküktől szükséges egy hetes elkülönítést nem tudják vállalni. Részletesebb tájékoztatáshoz itt kattintson.

    Mikor indokolt a göbös pajzsmirigy betegség műtéti kezelése?
    1. táblázat. Műtétet indokoló állapotok a pajzsmirigy göbös megbetegedése esetén.
    ¨ citológiai daganat-gyanú
    ¨ nagy göb (a beteg életkorától függően a 1,5 cm is nagy lehet, általános iránymutatóként magunk a 3 cm-s göbátmérőt tekintjük kritikus határnak)
    ¨ légcső-szűkület (orvosi nyelven trachea compresszió) - 2/3-ra szűkitett trachea a kritikus határ
    ¨ szubsternális struma, azaz a mellkasba beterjedő megnagyobbodott pajzsmirigy
    ¨ második leszivás után is visszatelődött cysta (alkoholos kezelés is szóbajön)
    ¨ pajzsmirigy túlműködéssel szövődött autonom adenoma - itt a göb nagyságától, a beteg általános állapotától függően elsősorban az izotóp-kezelés, esetleg a göb alkohol-kezelése is szóbajön
    ¨ pajzsmirigyben jártas klinikus megalapozott daganat-gyanúja még negatív citológiai vizsgálat esetében is (ide tartozik a kontroll vizsgálatnál ismélten egyértelmű növekedést mutató göb

    A táblázatban összefoglaltuk ezeket az eseteket. Amit még egyszer lényegesnek tartunk kiemelni az az, hogy olyan göb esetén is indokolt lehet a kezelés, ami a betegnek semmilyen panaszt nem okoz. Lassan növekedő göb által okozott, és évek alatt lassan fokozódó légcső-szűkület nagyon sokszor nem okoz panaszt a betegnek. Itt a műtét indoka az, hogy egy banális felső légúti hurut a légcső-nyálkahártyájának duzzanatát előidézve hirtelen igen súlyos állapot-rosszabbodást eredményezhet vagy a göbben keletkező cisztikus elfajulás, bevérzés hirtelen tovább növelve a göböt ugyanezt idézheti elő. A mellkasba terjedő pajzsmirigy esetén a göb további növekedése esetén nem tud "kifelé" nőni, mivel a csontos mellkasfal ezt meggátolja. Így vagy a légcső- nyelőcső-szűkületét idézheti elő viszonylag gyorsan vagy a fő erek vagy a szív munkáját gátló, igen veszélyes keringési zavart hozhat létre.
    Két speciális helyzetre térünk ki külön. Az egyik az a helyzet, amikor a többgöbös golyva normálisnál alacsonyabb TSH-értéket okoz. Itt a kezelésnek az a célja, hogy a várhatóan lassan tovább rosszabbodó hormonális állapotot megelőzze. Ha ugyanis tovább növekszik a pajzsmirigy, olyan sejttömeg jön létre, amely már egy bizonyos határnál jobban nem tudja visszafogni a hromon-termelést, és alattomos módon idézhet elő pajzsmirigy-túlműködést, és ezáltal évek alatt súlyos szívkárosodást is előidézhet.
    A másik probléma az a nem ritka helyzet, amikor a beteg évtizedek óta együtt él jelentős nagyságú, de számára panaszt nem okozó göbös golyvájával. Ezek az emberek nem egyszer nagyon nehezen győzhetők meg a műtét esetleges indokoltságáról. Ezeknek az embereknek el kell mondani, hogy az emberi szervezet egyik rossz prognózisú rákja, a szinte kivétel nélkül 60 év feletti embereknél jelentkező anaplasticus pajzsmirigy rák ilyen göbökben alakul ki. Szemben az összes többi rosszindulatú pajzsmirigy daganattal, melyeknél az esetek igen jelentős részében akár teljes gyógyulás is elérhető, ennél a daganatnál nem ez a helyzet. Ugyanakkor ez egy megelőzhető rákos pajzsmirigy betegség: épp azáltal lehet megelőzni, hogy a lassan növekedő, évtizedek óta fennálló göböket meg kell műteni egy bizonyos nagyság vagy stádium elérése után még akkor is, ha nem okoznak panaszt.



SPECIÁLIS KÓRKÉPEK

    PAJZSMIRIGY-CISZTA


    A ciszta egyik formája a göbnek. Akkor beszélünk cisztáról, ha a göb egésze vagy nagyrésze folyadékot tartalmaz. A pajzsmirigy-ciszta felismerése nagyon gyakran sokkal nagyobb aggodalmat kelt a betegben, mint egy szokásos göb. Ezt valószinűleg a szó idegen hangzása magyarázza. Ez az aggodalom teljesen megalapozatlan! Magyarországon egy göb esetén átlagosan 1-3% a rosszindulatúság valószinűsége, miközben a ciszták esetében ez a rizikó ennek csak körülbelül fele-negyede. A ciszta keletkezése részben egyezik a szokásos göbökével. Ilyen esetben egy szöveti állomány jelenti a kiindulást, és a göbben a cciszta keletkezését a göb, mint nem normális szövet rosszabb vérellátása okozza, azáltal, hogy részben pangás lép fel a göbön belül, részben a rossz vérellátás miatt a sejtek egy része elhal, elfolyósodik. Itt is szerepet játszik az a folyamat, ami a ciszták speciális, hirtelen kialakuló formájánál a legvalószinűbb oki tényező: a nyirokelvezetés hirtelen gátlása révén a szövetközti folyadékgyülem felszaporodik. Ez a speciális ciszta, ami minden előzmény nélkül hirtelen szokott kialakulni, s azen ciszták jóformán csak folyadékot tartalmaznak. A hirtelen kialakuló ciszták jellegzetessége, hogy szemben a szokásos göbökkel, hirtelen alakulnak ki. A cisztafolyadék okozta feszitő hatás gyakran kifejezett fájdalommal jár, nem ritkán hőemelkedés, ritkábban 38-38,2 fokos láz is kisérheti. Nagyon jellegzetes, hogy az alatt a néhány nap, egy hét alatt, mire a beteg pajzsmirigy-specialistához jut, a fájdalom és a hőemelkedés jelentős enyhülése, megszűnése következik be, nemritkán a ciszta spontán is megkisebbedik ez idő alatt.
    A cisztákat általában le szokták szivni és a ciszta-tartalmat citológiai vizsgálatra küldik. A ciszták nem kis része a leszivás után visszatelődik, különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor legalább 5 ml folyadékot szivtak le belőle. A másik fontos sajátosság, hogy a cisztikus göbökből vett minta nagyon gyakran nem vagy alig tartalmaz értékelhető számban ép pajzsmirigy-sejteket, és ilyen esetben daganat kapcsán véleményt nem tud adni a citológus.

    PAJZSMIRIGY AUTONOM ADENÓMÁJA


    A pajzsmirigy autonom adenoma olyan göb, mely függetlenül termeli a hormonokat a szervezet igényeitől. Kialakulásában alapvető fontosságú a jódhiány. Az autonom adenomák igen ritka kivételektől eltekintve jóindulatú elváltozást jelentenek.
    Az autonom adenomák kialakulásuk után általában hosszú évekig, az esetek jelentős részében egy életen át normális pajzsmirigy-működéssel járnak együtt. A betegek egy részénél, általában a göb lassú növekedésével párhuzamosan a pajzsmirigy-hormon termelés fokozódása észlelhető: kezdetben csak a pajzsmirigyet szabályozó agyalapi mirigy által termelt TSH-érték válik kórossá (a normálisnál alacsonyabbá). A TSH-szint csökkentésével a szervezet védekezik a pajzsmirigy-túlműködés kialakulása ellen. Az a stádium, amikor a pajzsmirigy-hormonok (FT4 vagy T4 és T3-érték) még a normális tartományban vannak, de a TSH már jóformán nem mérhetően alacsony, a kezdődő pajzsmirigy túlműködés stádiuma. Azon betegek nagy részénél, akik ebbe a stádiumba kerültek, törvényszerűen kialakul a tényleges pajzsmirigy-túlműködés. Ez a fázis már mindenképpen tünetekkel jár. (A pajzsmirigy-túlműködés részleteiről bővebben a pajzsmirigy-túlműködés fejezetben olvashat.)
    Az autonom adenoma két további sajátosságban különbözik más pajzsmirigy-göböktől. Egyrészt a göb kezelését indokoló bevatakozásra nemcsak a göb nagysága vagy elhelyzekedése, a göb által okozott panaszok miatt kerülhet sor, hanem azáltal is, ha pajzsmirigy-túlműködést okoz. A másik nagyon lényeges különbség, hogy szemben a többi göbbel, ahol a göb végleges kezelése az esetek döntő részében egyet jelent a műtéti beavatkozással,  az autonom adenománál  bizonyos nagyságig az izotóp-kezelést lehet első választandó kezelésnek tekinteni. Bizonyos esetekben - elsősorban idősebb embereknél, akiknél a műtéti kockázat az átlagosnál jelentősen nagyobb - a göb alkoholos kezelése is szóba jöhet.

 

PAJZSMIRIGY
TÁJÉKOZTATÓ

© 2015 MEDI-CITO