A WHO-ajánlásai, megállapításai a jódhiánybetegség kapcsán.

Forrás:

1-5. táblázat: Iodine Status Worldwide. WHO global database on Iodine Deficiency. - WHO 2004.

6. táblázat: Indicators for assessing iodine status - IDD Newsletter, 15 (3), August 1999

1. táblázat. A jódhiány-betegség összetevői

Magzatoknál

Abortus *

Halvaszületés *

Fejlődési rendellenességek

Fokozott újszülöttkori halálozás *

Endémiás kreténség

Süketnémaság

Újszülötteknél

Újszülöttkori golyva **

Újszülöttek csökkent pajzsmirigy működése

Endémiás szellemi fogyatékosság

A pajzsmirigy fokozott sugárérzékenysége **

Gyermek és serdülőkor

Golyva **

(Szubklinikus) hypothyreosis *

(Szubklinikus) hyperthyreosis **

Szellemi károsodás

A testi fejlődés károsodása

A pajzsmirigy fokozott sugárérzékenysége **

Felnőttek

Golyva és annak következményei **

Csökkent pajzsmirigyműködés

Szellemi károsodás

Időskori spontán hyperthyreosis **

Jód-indukálta hyperthyreosis **

A pajzsmirigy fokozott sugárérzékenysége **

Megjegyzés: ** = a magyarországi enyhe jódhiány mellett igazolt hatás, * = a magyarországi enyhe jódhiány mellett valószínűsíthető hatás.

A többi következménnyel nagy valószínűséggel enyhe jódhiány esetében nem kell számolni. De ezt úgy kell értékelni, hogy ezekre is nagyobb lehet a fogékonyság. A statisztika ugyanis az átlag, az ember viszont egyedi és megismételhetetlen. A magyaroszági enyhe jódhiány azt jelenti, hogy vannak, akiknél mérsékelt s vannak, akiknél súlyos lehet a jódhiány hazánkban is. Másrészről minden az optimálistól eltérő körülmény azt jelenti, hogy egyeseknél ez lehet az utolsó csepp a pohárban. (Ld. 3. táblázat adatait.)

 

 

2. táblázat. WHO-ajánlás a napi jódbevitelre

  • 90 μg 0-5 éves korig;

  • 120 μg 6-12 éves kor között;

  • 150 μg 12 éves kor felett;

  • 200 μg terhesség és szoptatás időszakában

 


3. táblázat. Enyhe és mérsékelt fokú jódhiány okozta idegrendszeri-mentális károsodás újszülött és iskoláskorban

ORSZÁG

VIZSGÁLATI-MÓDSZER

EREDMÉNYEK

FORRÁS

Spanyolország

Helyi

BAYLEY

McCARTHY

CATTELL

A psychomotoros és mentális fejlődés károsodása

Bleichrodt et al. 1989 (207)

Olaszország

Szicília

BENDER- GESTALT

Az összetett motoros képességek csökkenése

A mozgás és az érzékelés idegi eredetű károsodása

Vermiglio et al. 1990 (208)

Toszkána

WECHSLER RAVEN

Csökkent IQ, érzékelés, motoros és figyelmi képességek

Fenzi et al. 1990 (209)

Toszkána

WISC

Reakció idő

A vizuális ingerlésre adott motoros válaszok lassúbbodása

Vitti et al. 1992 (210)

Aghini-Lombardi et al. 1995 (44)

India

A verbális és képi tanulás tesztjei

Motivációs tesztek

Csökkent tanulási képességek

 

Tiwari et al. 1996 (211)

Irán

Bender-Gestallt Raven

A psychomotoros fejlődés károsodása

Azizi et al. 1993 (212)

Malawi

Psychometricus test -beleértve a verbális képességeket is

A normális jódellátottságú kontrollokhoz képest 10-zel kisebb IQ

Shrestha 1994 (213)

Benin

8 nonverbális teszt és 2 psychomotoros teszt

Az egy éve normalizált jódellátottságú kontrollokhoz képest 5-tel kisebb IQ

van den Briel et al. 2000 (214)

Az intellektuális fejlődés károsodása az átmeneti, újszülöttkori alulműködés hosszútávú következménye (45, 46).

 

4. táblázat. A jódellátottság meghatározása iskolásgyerekek vizelet-jód koncentrációja alapján

Vizelet-jodid medián

(μg/l)

Jódbevitel

Jódellátottság

< 20

Elégtelen

Súlyos jódhiány

20-49

Elégtelen

Mérsékelt jódhiány

50-99

Elégtelen

Enyhe jódhiány

100-199

Megfelelő

Optimális

200-299

A szükségesnél több

Arra érzékenyeknél a jódozott só bevezetése esetén 5-10 évig a jód-indukálta pajzsmirigytúlműködés kockázata
> 300 Túlzott bevitel Káros egészségügyi hatások rizikója (jódindukálta pajzsmirigtúlműködés, autoimmun pajzsmirigybetegségek)
MAGYARORSZÁG

80

Elégtelen

Enyhe jódhiány

 

5. táblázat. A jódhiány, mint népegészségügyi probléma tartós felszámolását meghatározó jellemzők

Jellemzők

Célértékek

Jódozott só használata: az adekvát jódtartalmú (azaz minimum 15 ppm koncentrációjú) jódozott sót használó háztartások aránya

> 90 %

Vizelet-jodid koncentráció

100 μg/l alatt ürítők

50 μg/l alatt ürítők

 

< 50 %

< 20 %

A népegészségügyi programok 10 indikátora*

  1. Egy, a kormánynak felelős hatékony és ténylegesen működő nemzeti testület felállítása, melynek a jódhiány felszámolását célzó nemzeti program felelős (elnökét az egészségügyi miniszter nevezi ki)
  2. A jódozott só használatának tömegessé tételére és a jódhiány megszüntetésére utaló politikai elkötelezettség bizonyítékai.
  3. A jódhiány felszámolást célzó program élére tisztségviselő kinevezése
  4. Az univerzális só jódozás jogszabályi előírása (ideális szabályozás a közvetlen emberi fogyasztás és a mezőgazdasági alkalmazás terüelteire is kiterjed, de ha a szabályozás az utóbbira nem tér ki, ez önmagában még nem szükségképpen zárja ki, hogy az adott ország a jódhiány-mentes besorolást elnyerje)
  5. Elkötelezettség a jódhiány felszámolásának folyamatában, e program értékelése és mindenkori állásának felülvizsgálata. Ennek érdekében a só jódtartalmáról és a vizeletjód vizsgálatok eredményéről pontos adatokat szolgáltató laboratóriumok felállítása.
  6. A jódhiány betegség jelentőségét és a jódozott só használatának fontosságát célzó program kidolgozása a közoktatás számára és a társadalmi mozgósítás érdekében
  7. Rendszeres adatok a só jódtartalmáról, mind a gyártó, mind a kereskedő, mind a háztartások szintjéről
  8. Rendszeres vizelet-jód adatok az iskolásgyerekekről, a magas rizikót jelentő földrajzi területek esetén megfelelő gyűjtés biztosításával.
  9. A sóiparral való együttműködés a minőségbiztosítás betartása érdekében.
  10. Egy kötelezően nyilvános adatbázis létrehozása, mely az eredményeket vagy a rendszeres ellenőrzési eljárásokat tartalmazza. Ez főként a konyhasó és és a vizelet jódtartalmára kell kiterjedjen, s ha hozzáférhető, akkor az újszülöttkori TSH-meghatározás eredményeire.

* Célérték: a 10 kritériumból minimum 8-nak teljesülnie kell.

Magyarországon kettő feltétel teljesült. A 3. és a 8. kritérium. Az összes környező ország előrébb tart. Ráadásul a dolgok jelen állása szerint a 8. kritériumnak sem fogunk idővel eleget tenni, hiszen az ÁNTSZ-laboratóriumok privatizálása óta drasztikusan és irreálisan megdrágult a jódmeghatározás, s azóta egyetlen ilyen vizsgálatatot sem végeztek ÁNTSZ-laboratóriumokban ill. nem hoztak nyilvánosságra.

 

 

 

6. táblázat. WHO-ajánlás 1999-ből.

  • A law should mandate that all salt for human consumption be iodized, and, in most countries, should include salt for animal consumption as well. Guidelines are available. Enabling regulations should then set out details of implementation, inspection, and enforcement. The regulations should state the level of iodine to be added at the point of production.

  • Törvényben kell biztosítani, hogy az emberi fogyasztásra szánt összes konyhasó jódozott legyen, beleértve az emberi táplálkozásra szánt állatoknál alkalmazott sót is. Utasításokban kell szabályozni a végrehajtást, az ellenőrzést, a törvény kikényszerítését. A szbályzóknak meg kell határozni a jódtartalmát a konyhasó előállításának.