1. "... pedig mindig jódozott sót használtam..."

Göbös golyva miatt pajzsmirigy-mûtét elõtt álló beteg kérdése: miért lett nekem göbös golyvám, ha mindig is jódozott sót használtam.
Lehetséges válaszok fontossági sorrendben:
• A jódozott só alkalmas lehet a jódhiány normalizálására, és így a göbös pajzsmirigy betegség megelõzésére ha a jódozott só
megfelelõ mennyiségben tartalmaz jódot,
kémiailag stabil formában van benne a jód,
használata kizárólagos (csak jódozott sót árulnak a boltokban és az élelmiszer-, hús-, tejiparban a kész és félkészételek elõállítása során is csak jódozott sót használnak).
Mivel Magyarországon egyik feltétel sem teljesül, így a gyakorlatban a jódozott só nem alkalmas a jódhiány normalizálására.
• A göbös golyvának ugyan a legfontosabb okozója Magyarországon a jódhiány, de nem az egyedüli oka.
• A jódhiány miatt kifejlõdött göbre már egyáltalán nem biztos, hogy hatással van a jódhiány normalizálása. Mivel a legtöbb esetben évtizedek kellenek mire egy göbkezdeménybõl mûtétet indokoló göb fejlõdik ki, a jódbevitelt nem egyszer már késõn normalizálja az érintett.

• Nyaki panaszom van (nyelési probléma, gombócérzés, nyaki szorítás vagy idõszakos fulladás), minden vizsgálat negatív volt és az orvos azt mondta, nincsen semmi szervi bajom. Mitõl vannak a panaszaim?
• A fenti panaszok teljesen egészséges nõk 20-30%-ánál is elõfordulhatnak az élet során. Majdnem minden esetben a háttérben lelki eredetû okok vagy kimerültség áll. Ilyenek lehetnek komoly családi vagy munkahelyi konfliktus, saját teljesítõképességünk megszabta lehetõségekkel való tartós visszaélés (önként vagy kényszerbõl sokkal többet kell vállalnunk a családban vagy a munkahelyen). Egy ilyen helyzetben a szervezet sokkal több pajzsmirigy-hormont használ el, és így jóval többet kell a pajzsmirigynek termelnie. Emiatt vérbõvebbé válik, megduzzad és tokját feszítve okozza e fenti panaszokat. Még pajzsmirigy-nagyobbodás esetén is nagyon sokszor ez a mechanizmus magyarázza a nyaki panaszokat és nem a pajzsmirigy betegsége. Jól illusztrálja ezt az a nem ritka példa, hogy ha valakinek panaszt okozó megnagyobbodott göbös pajzsmirigyét megmûtik, akkor amint a mûtét után visszakerül a "darálóba", nyaki panaszai újra jelentkezhetnek.

Elõbb-utóbb a nyugtatót fel fogja írni valamelyik orvos, ami természetesen segít is a panaszokon, de nyilván az okot nem szüntetheti meg. A panaszok megszüntetéséhez a fent felsorolt okokat kellene megszüntetni, ami természetesen sokkal nehezebb, mint idõnként be-bekapni egy-egy nyugtatót.

Mivel a hízást okozó szervi betegségek közül talán a leggyakoribb a csökkent pajzsmirigy-mûködés, ezért a pajzsmirigy szakmeberek számtalan esetben találkoznak ezzel a problémával. Két lehetõség van:
 
• A pajzsmirigyben olyan betegség, rendellenesség van, ami hízást okozhat.
• A pajzsmirigy kevés hormont termel.

Gyógyszeresen tökéletesen normalizálható a pajzsmirigy mûködés. Amint normálissá váltak a pajzsmirigy hormonszintek, a felszedett kilókat le tudja adni az érintett. Ehhez azonban általában diéta és életmódváltoztatás is szükséges. Ilyen esetben azonban sokkal kevesebb erõfeszítés árán lehet leadni a kilókat, mintha "csak úgy" hízott volna meg az illetõ.
• Pajzsmirigy túlmûködés jelentkezése utáni egy-másfél év.

A túlmûködés kezdetben jelentõs fogyást okoz. A leadott kilók törvényszerûen visszajönnek, amint a gyógyszeres kezelés normalizálja a pajzsmirigy-mûködést. Az ezt követõ idõszakban pedig hízásra van hajlam. Ennek oka részben az, hogy a túlmûködés fázisa megnövelte az étvágyat, ami a túlmûködés normalizálása után is fennmaradhat. Ennél fontosabb, hogy a túlmûködés hosszabb idõre hangolja át az anyagcserét. Ez az áthangolás azzal jár, hogy a szervezet takarékosabb üzemmódra vált át: a bevitt táplálék jóval nagyobb részét raktározza el, és kisebb részét égeti el, mint korábban. Magyarán, ha valaki ugyanannyit eszik mint korábban, 5-10 kg-ot hízhat ebben az egy-másfél évben.
• Pajzsmirigy-mûtét utáni elsõ év.

Ebben az idõszakban 5 kg-nyi hízással még abban az esetben is számolni kell, ha a vérvizsgálat teljesen normális pajzsmirigy-mûködést mutat. Legvalószínûbb az a magyarázat, hogy egy nem kimutatható, relatív alulmûködés alakul ki átmenetileg. Ha normálisak a hormonszintek, nem szokott az orvos gyógyszert adni. A mûtét után fél-egy évvel a felszedett kilókat - itt is, mint az alulmûködés normalizálódása után - relatíve kisebb erõfeszítéssel, mint szokásos hízásnál, le tudja adni az érintett.
 
• A pajzsmirigyben semmilyen rendellenesség nincs, ami hízást okozhatna.
Ez a fentieknél jóval gyakoribb helyzet olyan nõk nagy részét is érinti 35 és 60 éves koruk között, akik nem mozognak kevesebbet és nem esznek többet, mint huszonévesen. Legvalószínûbb magyarázata az, hogy idõvel a szervezet egyre gazdaságosabb üzemmódban dolgozik: ugyanannyi testmozgás és táplálékbevitel mellett többet raktároz és kevesebbet éget el a szervezet. Ennek a mai emberek számára csapással felérõ mechanizmusnak teljesen értelmes biológiai magyarázata van: a felnõtteknek egyre több utódról kellett gondoskodni abban millió években mérhetõ idõszakban, amikor egyáltalán nem volt jellemzõ, hogy egy gyarapodó közösség, család a gyarapodással arányosan több eleséghez tudott jutni.
A teendõ értelemszerû: többet kell mozogni és kevesebb kalóriát kell a táplálékkal bevinni.