Az e mögött álló csigolyatörések a csuklótáji, alkarcsonti törésekkel és az idõsebb korban fellépõ combnyak-táji törésekkel együtt a csontritkulás súlyos következményeit jelentik. A fájdalom mellett a töréseket szenvedett betegek jelentõs részének romlik az életminõsége, rokkanttá válnak.

A betegség az ún. csontsûrûség-méréssel ma már a korai szakban diagnosztizálható és a rendelkezése álló készítményekkel eredményesen kezelhetõ. A betegség megelõzésében a serdülõkori maximális csonttömeg kialakításával a kalcium-dús táplálkozás (tejtermékek) és a fizikai aktivitás csontvédõ szerepét, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és az erõs dohányzás csontkárosító hatását kell kiemelnünk.

A csontritkulás az 1990-es évekre világszerte kiemelkedõ népegészségügyi problémává vált a betegség gyakorisága, a következményes rokkantság és halálozás valamint az igen magas költségek miatt. Európában, az Egyesült Államokban és Japánban az osteoporosis mintegy 75 millió embert érint.

A változás korában lévõ minden harmadik asszony és az idõsek többségének megbetegedésével számolhatunk. Mivel az emberi életkor növekedésével a csontritkulás, a törések és ez által a halálesetek száma is nõni fog, a betegség a XXI. század egészségügyének egyik legnagyobb kihívása lesz, mellyel minden kormányzatnak reálisan számolnia kell.

Jelenleg hazánkban minimálisan az összlakosság 7-10 százaléka, tehát mintegy hétszázezer-egymillió ember érintett csontritkulás által. A betegség következtében kialakuló combnyaktörések gyakorisága évi 15.000, a csuklótáji alkartörések elõfordulása 20.000, a csigolyatörések gyakorisága évente 30.000 körül van Magyarországon.

Nagyon fontos tudni, hogy a combnyaktáji törést szenvedettek közül fél éven belül minden negyedik-ötödik beteg meghal.

Több nõ hal meg világszerte combnyaktörést követõen, mint mell-, méhnyak-, és méhtestrák következtében együttesen és ez a tény mindenkit rá kell hogy döbbentsen a kérdés valódi súlyára. A betegség és a következményes törések költségei számításaink szerint hazánkban minimálisan évi 12-14 milliárd forintot tesznek ki.

A kiemelkedõ jelentõségû népbetegség elleni hazai küzdelmet a különbözõ szakterületek képviselõibõl álló Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság koordinálja, mely nagy erõvel dolgozik az 1995-ben elindított Nemzeti Osteoporosis Program megvalósításán.

A programot a Népjóléti Minisztérium szakmailag és anyagilag egyaránt támogatja. A program kulcseleme volt az osteoporosis ellátás önálló hazai hálózatának kiépítése. Az osteoporosis szakambulanciákból, regionális és országos központokból álló, döntõen ambuláns jellegû szervezet a különbözõ szakterületeken már mûködõ egységeket egyesítette.

Az ellátást mindenütt szakorvosi munkacsoportok végzik, melyek a háziorvosi rendszerrel szoros kapcsolatban tevékenykednek. A centrumhálózat kialakítása megtörtént, 10 regionális és 90 lokális centrum került kijelölésre, melyek az ország területének jelentõs részét lefedik, s így a betegek lakóhelyükhöz közel jutnak el az illetékes szakemberhez.

A centrumokra igen nagy teher hárul, hiszen mintegy 90 ezer osteoporotikus beteg gondozását végzik, ezért a számuk a jövõben mindenképpen bõvítendõ, különösen egyes vidéki körzetekben. A hálózat irányítását, szakmai felügyeletét és képzését az ORFI és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinikájából álló Országos Osteoporosis Központ végzi. A szakmailag kontrollált hálózat orvosai 90%-os támogatással írhatják fel a betegség elleni gyógyszerek nagy részét, szemben az általános 50%-os támogatással. Az eltelt idõszak egyértelmûen igazolta, hogy ez az ellátási forma mûködõképes, modell értékû, és az egészségügy területén tapasztalható nehézségek ellenére más területeken is kialakítható.
Nagyot léptünk elõre a csontritkulás diagnosztizálásához nélkülözhetetlen csontsûrûség mérõ berendezések területén is, hiszen ezek száma az utóbbi két évben mintegy megtízszerezõdött, ma már 90 ilyen készülékkel rendelkezünk az országban. Természetesen minden forrást megragadunk, hogy a még mindig kevésnek bizonyuló csontûrûség-mérõ mûszerek számát tovább növelhessük.

A Public Relation (PR) tevékenység erõsítése is kiemelt feladatunk. Rá kell ébreszteni a társadalmat és a közvéleményt a betegség hazai jelentõségére, és a megelõzés fontosságára.