Pajzsmirigy tájékoztató honlap
1. a pajzsporc
2. a pajzsmirigy jobb lebenye
3. a pajzsmirigy bal lebenye
4. légcső porcos fala
A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, az ádámcsutka alatt, ott ahol a férfiaknál a nyakkendőn a csomó van. A pajzsmirigy egy U alakú szerv, melynek két lebenye az U-betű egy-egy szárának felel meg, míg az összekötő részt isztmusznak nevezik. A pajzsmirigy normális jódellátottságú vidékeken körülbelül akkora szerv, mint az ember hüvelykujjának az elülső perce. Magyarországon, melynek nagy része jódhiányos területen fekszik, ennél 50-60%-kal nagyobb a pajzsmirigy-térfogat átlaga.
Általában nem lehet látni a normális nagyságú pajzsmirigyet, de vékony nyakú nőknél sokszor láthatóvá válik. Nyelést követő fel-lemozgása is szembetűnő lehet, még inkább feszült, ideges állapotban, amikor vérbővé és duzzadttá válik (nem egyszer gombócérzést, nyaki szorítást okozva), és ilyen esetben néha a szívverésnek megfelelő lüktető mozgása is érezhető, látható.
A pajzsmirigy számos hormon-termelő (belső elválasztású) mirigyünk egyike, mely a pajzsmirigy-hormonokat termeli, és juttatja a véráramba. Ezek a hormonok a szervezet összes sejtjébe eljutva fejtik ki hatásukat. A pajzsmirigy két hormont termel. Az egyik a tiroxin (vagy T4), mely négy jódatomot, a másik a trijód-tironin (vagy T3), mely három jódatomot tartalmazó fehérje. Az elkészült hormon a pajzsmirigyben tárolódik (a tireoglobulinnak nevezett fehérjéhez kötve, a pajzsmirigy kolloid-nak is hívott raktáraiban), és a szervezet igényei szerinti mennyiség kerül időről-időre a vérkeringésbe. A pajzsmirigy kb. 90%-ban az előbbit termeli, ugyanakkor a sejtekben a T4 is T3-má alakul át, mert ez a biológiai hatást kifejtő forma.
A pajzsmirigy-hormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását szabályozzák. Alapvetően a sejtek oxigén felvételét segítik elő, ezáltal a táplálék fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását szabályozzák.
Ugyan a szervezet összes sejtjén ugyanezt a hatást fejtik ki, ennek a következményei bizonyos szervek esetén különösen nyilvánvalóak. Így például a magzat testi és idegrendszeri fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy megfelelő mennyiségben legyen jelen pajzsmirigy-hormon. (A Magyarországon már elő nem forduló nagyon súlyos jódhiány és a következményes pajzsmirigy-homon elégtelenség magzati korban visszafordíthatatlan idegrendszeri fejlődési zavarra vezet.)
Egy másik ilyen szervünk a szív, ahol a pajzsmirigy-hormon termelés zavara rögtön nyilvánvaló: pajzsmirigy-túlműködés esetén a szív nyugalomban is olyan munkát végez, mint nehéz fizikai munka esetén, másrészről a pulzusszám is jelentősen felgyorsul. Csökkent pajzsmirigy-működés esetén az ellenkezője észlelhető.
A pajzsmirigy-hormonok termelése, hasonlóan számos más hormont termelő szervünkhöz a lakás fűtését szabályozó termosztát működési elvével egyezően szabályozódik. Az agyalapi mirigyünk által termelt tireotropinnak (TSH) nevezett hormon serkenti a pajzsmirigy-hormon termeléshez szükséges összes lépést, egyúttal elősegíti a hormonoknak a véráramba kerülését. Amikor a szervezetnek pajzsmirigy-hormonra van szüksége (csökken a lakásban a hőmérséklet), akkor ezt érzékelve az agyalapi mirigy (termosztát) TSH-t választ el, mely a pajzsmirigyet (gázkazán) hormon-termelésre és hormon-kiválasztásra serkenti. Amint a vérben (illetve a az agyalapi mirigy sejtjeiben) megfelelő szintet ér el a pajzsmirigy-hormon koncentráció, a termosztát kikapcsol (az agyalapi mirigy nem termel több TSH-t), és ezáltal a pajzsmirigy aktivitása is lecsökken. Ezt az egész folyamatot hívják negatív visszacsatolásnak.
Ezenkívül más is befolyással van az agyalapi mirigy TSH elválasztására, főként a hipotalamusznak nevezett, az agyban elhelyezkedő kicsiny szerv által termelt tireotropin-felszabadító hormon.
A vérben a pajzsmirigy-hormonok több mint 99%-a a tiroxin-kötő fehérjéhez kötve kering. Ez biológiailag inaktív forma. A pajzsmirigy tényleges állapotáról a szabadon keringő, biológiailag aktív 1%-nál kisebb frakció ad pontos felvilágosítást. A pajzsmirigy-hormon meghatározások közül éppen ezért jóval értékesebb a szabad T4 (angolul free T4, azaz FT4) vizsgálata, mint az össz-T4 (nevezik TT4-nek vagy jóval gyakrabban egyszerűen T4-nek) értéké. Ennek magyarázata, hogy a tiroxin-kötő vérfehérje szintjét (és ezáltal az össz-T4 szintet) is számos körülmény befolyásolja; leggyakrabban terhesség, fogamzásgátló vagy más szteroid-tartalmú készítmény használata. Az utóbb említett állapotokban a T4-meghatározás megtévesztő lehet, pajzsmirigy-túlműködésre utal, miközben az FT4 vizsgálata helyesen jelzi a valóságos helyzetet.
A pajzsmirigy-hormonok termeléséhez elengedhetetlen a megfelelő jód-ellátottság. Amennyiben ez nem ideális (s hazánkban ez a helyzet), akkor a pajzsmirigy megnagyobbodásával, a pajzsmirigy-hormon termelésben résztvevő sejtek számának növelésével reagál a szervezet. Nálunk nem kell számolni azzal, hogy olyan mértékű jódhiány lenne, ami tünetekben is megmutatkozó elégtelen pajzsmirigy-hormon termelést idéz elő, ugyanakkor a magyar emberek átlagos TSH-szintje - jelezve a hormon termelés minimális fokú elégtelenségét - bár a megadott normális tartományon belüli, magasabb mint normális jódbevitelű országokban. A jódhiány okozta (kezdetben göb nélküli, majd göbös) pajzsmirigy-megnagyobbodás negatív következményei azonban egyértelműen kimutathatóak nálunk. Különösen szembe tűnő a gyakorlatilag kizárólag jódhiány okozta autonom adenomák (hormon-termelő pajzsmirigy-göb) száma, mely Magyarországon több nagyságrenddel nagyobb, mint normális jódellátottságú országokban. Mind a jódhiányos göbös golyva mind az annak részét jelentő autonom adenoma nagyon sok esetben vezet pajzsmirigy-műtétre, még gyakrabban fordul elő, hogy műtétet nem, de egy életen át tartó gondozást tesz indokolttá.