A pajzsmirigy-műtét az esetek túlnyomó többségében egyszerre szolgálják egy adott elváltozás gyógyítását és a betegség kiújulásának megelőzését is. Így Basedow-típusú pajzsmirigy-túlműködésnél a sebész törekvése nem egyszerűen az, hogy a fennálló pajzsmirigy-túlműködést megszüntesse, de egyben az is, hogy e kiújulásra nagyon hajlamos betegség ismételt jelentkezését is megakadályozza. A többgöbös golyva esetében a sebész nemcsak a műtéti beavatkozást szükségessé tevő göböket távolítja el, hanem arra törekszik, hogy az ismételt göbösödést is megakadályozza. Ennek érdekében a korábban kimutatott vagy műtét közben fellelt kisebb göböket, göbkezdeményeket is eltávolítja. A legújabb időkben mind többen azt javasolják a többgöbös golyva sebészi kezelésénél, hogy a sebész az egész pajzsmirigyet távolítsa el, mivel ez az egyetlen 100%-os hatékonyságú eljárás az ismételt göbösödés (és ezzel az ismételt műtét) megelőzése érdekében.

A gyakori rosszindulatú rosszindulatú daganatok esetében (papilláris és follikuláris ráknál) szintén a megelőzést célozza az 1 cm-nél nagyobb vagy nem egygócú daganatok esetében követett eljárás: az érintett oldali lebeny teljes, az ellenoldali majdnem teljes eltávolítása. Ez biztosítja ugyanis - a műtét után elvégzett izotóp (vagy sugár-) kezeléssel együtt -, hogy ne maradjon benn működő pajzsmirigy-állomány. Ez biztosít ugyanis lehetőséget arra, hogy a daganat esetleges korai kiújulása esetén azt érzékeny vizsgáló-módszerrel fel lehessen ismerni.

A pajzsmirigy-műtétek másik fontos jellegzetessége a pajzsmirigy hormon-termelő voltából következik. Szemben sok más viszonylag gyakori műtéti beavatkozással (vakbél-, epehólyag-, emlőműtét), ahol a műtét okozta csonkolás önmagában nem jár negatív szervi következményekkel, a pajzsmirigy műtét után fennáll a csökkent pajzsmirigy-működés, egy új betegség kialakulásának a veszélye. Ahogy a betegtájékoztatók számos részén, úgy itt is hangsúlyozzuk, hogy a pajzsmirigy-alulműködés esetén egy rendkívül ritka és szerencsés körülményt jelent, hogy a betegség időben történő felismerése esetén tökéletesen rendezhető problémáról van szó, pajzsmirigy-hormon készítménnyel úgy lehet pótolni a kiesett pajzsmirigy-működést, hogy azzal minden szempontból teljes értékű és korlátozás nélküli élet élhető.

A pajzsmirigy-műtéteket altatásban végzik. Ennek kapcsán mindenképp hangsúlyozni kell, hogy amennyiben nincs más, súlyos betegsége az érintettnek, műtéti halálozással manapság már nem kell számolni ( a rizikó kisebb mint 1:100.000-hez). Súlyos szív-érrendszeri megbetegedések fokozott rizikót jelentenek, de megfelelő műtéti előkészítés után ez a rizikó jelentősen csökkenthető. Egy másik problémát az jelenthet, ha maga a pajzsmirigy elváltozás növeli meg a műtéttel kapcsolatos rizikót. Ez a legtöbb esetben előrehaladott daganatos betegség műtéte során fordulhat elő. A műtét utáni felébredés sokszor kellemetlen állapot, többen hányingerről, hányásról panaszkodnak. Ez általában a műtét utáni ébredés első fél-két órájában fordul elő. Utána lényegesen jobb lesz a közérzet. A pajzsmirigy-műtét után Magyarországon általában 3-5 napig még a sebészeti osztályon tartják a beteget. A betegek többségét már a műtét napján haza lehetne bocsátani, ha ennek feltételei adottak lennének. Ehhez az kellene ugyanis, hogy a beteg lakóhelyén korai műtéti szövődmények felismerésében és ellátásában képzett asszisztens dolgozzon és a beteg számára elérhető legyen. Mivel ennek feltételei nem adottak, így a műtét utáni néhány napot a betegek kénytelenek kórházban tölteni.

1. Jelentősen megnagyobbodott pajzsmirigy mellett kialakult pajzsmirigy-túlműködés , melynél az orvosi tapasztalatok alapján a gyógyszeres kezeléstől végleges gyógyulás nem remélhető.
2. A gyógyszeres kezelés közben vagy annak leállítása után ismételten kiújult pajzsmirigy-túlműködés , melynél az izotóp-kezelés nem kivitelezhető avagy kivitelezhető lenne, de Ön a műtétet választotta.
3. Göbösen vagy göb nélkül megnagyobbodott pajzsmirigy, mely nél a pajzsmirigy egészének vagy körülírt részének megnagyobodása nyelési panaszt és/vagy rekedtséget és/vagy fulladásos panaszt és/vagy a légcső szűkületét és/vagy a pajzsmirigyének a szegycsont mögé és/vagy a mellkasba terjedését okozza.
4. Pajzsmirigy-túlműködés kifejlődött formáját okozó többgöbös golyva , melynél a gyógyszeres kezeléstől végleges eredmény nem remélhető vagy ugyanilyen többgöbös pajzsmirigy-elváltozás, mely még csak a pajzsmirigy-túlműködés kezdődő stádiumát érte el, de műtét nélkül nagy valószínűséggel kifejlődne a tényleges pajzsmirigy-túlműködés.
5. A műtét előtti vizsgálatok daganatra vagy annak gyanújá ra utalnak.

1. Mindkét oldali pajzsmirigy-lebeny kb. 90-95 %-ának eltávolítása, mert ez biztosítja, hogy a pajzsmirigy-túlműködés nagy valószínűséggel nem újul ki Önnél.
   A műtéti beavatkozás után 5% annak a rizikója, hogy bármikor később életében ismét jelentkezne pajzsmirgy-túlműködés. Annak valószínűsége, hogy gyógyszeres kezeléssel tökéletesen beállítható csökkent pajzsmirigy-működés alakul ki, 50-60%.
2. Mindkét oldali pajzsmirigy-lebeny 80-95%-ának eltávolítása annak érdekében, hogy a már kialakult és panaszt vagy tünetet okozó göbök mellett a kicsiny göbkezdeményeket is el lehessen távolítani. Amennyiben ezeket bennhagynánk, nagy rizikója lenne annak, hogy 2-20 év múlva a most még kis göbkezdeményekből újabb műtétet szükségessé tevő göb fejlődne ki.
   A műtéti beavatkozás után annak valószínűsége, hogy gyógyszeres kezeléssel tökéletesen beállítható csökkent pajzsmirigy-működés alakul ki, 50%.
3. Féloldali pajzsmirigy lebeny nagy részének vagy egészének eltávolítása göb vagy göbök miatt. A műtét előtti vizsgálatok alapján az ellenoldali lebenyben nincs vagy beavatkozást nem indokoló nagyságú göb van. Amennyiben a sebész az épnek tűnő oldalt műtét közben áttapintva úgy ítéli meg, hogy indokolt a műtétet az épnek tűnő oldalra is kiterjeszteni, ehhez hozzájárulok és tudomásul veszem, hogy ez esetben a csökkent pajzsmirigy-működés kialakulásának kockázata kb. 50%/ nem járulok hozzá, és tudomásul veszem, hogy ez esetben ismételt műtétet szükségessé tevő göb fejlődhet ki a későbbiekben.
4. Féloldali pajzsmirigy-lebeny eltávolítása daganat-gyanú miatt . A műtét közben az eltávolított pajzsmirigy-elváltozásból gyorsfagyasztásos szövettani vizsgálat történik. Amennyiben annak eredménye rosszindulatú elváltozást valószínűsít, a másik oldali pajzsmirigy közel egésze i eltávolításra kerül. Amennyiben nem igazolódik rosszindulatú elváltozás, abban az esetben a műtétet az ép oldali lebeny bennhagyásával befejezik.
   A gyorsfagyasztásos szövettani vizsgálat nem érheti el a végleges szövettani vizsgálat hatékonyságát, mivel igen rövid idő alatt, az eltávolított pajzsmirigy-elváltozás kis részéből mondhat csak véleményt a szövettanász. Ez azzal jár, hogy a gyorsfagyasztásos vizsgálattal jóindulatúként véleményezett esetek 10%-ánál a végleges szövettani vizsgálat mégis rosszindulatúságot igazol, és ezért később második műtétet is el kell végezni. Annak esélye, hogy a gyorsfagyasztásos vizsgálat során a szövettani kép rosszindulatúságra utal, de a végleges szövettani vizsgálat mégis jóindulatú elváltozást mutat 1%. Ez azzal jár, hogy ilyen esetben a sebész az ép pajzsmirigy-lebenyt is - mint utólag kiderül, fölöslegesen - távolítja el.
5. Egyszer már operált pajzsmirigy ismételt műtéte kiújult göb vagy daganat vagy pajzsmirigy-túlműködés miatt a lebeny részleges vagy teljes eltávolításával. Itt - szemben a többi műtéttel - a hangszalagot ellátó ideg sérülésének és ezáltal a hang rekedtebbé válásának rizikója 25%.

1. A műtéti területen bevérzés keletkezhet az esetek 10%-ában. Ezek harmadánál ismételt műtéti bevatkozással kell a vérzésforrást megszüntetni, míg az esetek 2/3-ában injekciós tűvel ismételt leszívással megoldható a probléma.
2. A műtéti heg fájdalmassága, mely szokásos fájdalomcsillapítókra reagál. A műtét utáni egy hétben ez törvényszerűen mindenkinél fellép. A műtét után kb. 1 évig várható, hogy a műtéti terület gyógyulása, az idegek regenerálódása miatt még panasz jelentkezhet (bizarr égető érzés, csípő, szúró fájdalom jelentkezhet az idegek regenerálódása során fellépő átmeneti érzészavar miatt).
3. Az emberek 5%-a ún. keloidos hajlamú. Ilyen embereknél nem ritkán egy banális háztartási sérülés is vastag, csúnya heggel gyógyul. Ilyen embereknél a műtéti heg esztétikailag nem szép, vastag 2-4 mm-s heg alakul ki. Ezt a későbbiekben hegkimetszéssel majdnem mindenkinél tökéletesen lehet korrigálni.
4. 
   A hangszalagot ellátó fő ideg, melyet nervus recurrens-nek neveznek, a pajzsmirigy tokjának közvetlen közelében fut, lefutása ritkán a leggondosabb műtét közbeni vizsgálattal sem állapítható meg. Az ideg végleges sérülésének rizikója 4%. Ez azzal jár, hogy a hang véglegesen rekedtebbé válik. Későbbiekben, 2-3 alkalommal járóbetegként foniátriai rendelésen történő megjelenéssel és foniátriai kezeléssel jelentős javulás érhető el, hangos folyamatosan, érthetően, hangosan tud beszélni az illető, de hangja rekedtebb marad, énekelni nem fog tudni. Kétoldali műtét esetén a kétoldali idegsérülés rizikója 1,5 ezrelék. Ilyen esetben hangréstágító gégészeti műtétre van szükség, mivel a hangrés kb. 2 mm-s szűkül. (Ez súlyos, azonnali beavatkozást igénylő fulladást okoz, mivel másként a levegő is csak egy ilyen szűk résen át jutna a tüdőbe.) A Szt. Rókus Kórházban dolgozó Lichtenberger professzor által kidolgozott ún. laterofixációs műtéttel a fulladás gégemetszés nélkül szüntethető meg. Bár az életminőség szempontjából döntő fontosságú normális légzés helyreáll, de ilyen esetben a beszédhang foniátriai kezelések mellett is csak igen halk, rekedtes lehet. Az ábrán a vízszintes nyilak jelzik a működő hangszalag beszéd közbeni mozgását. Ahol nincsen nyíl ott a hangszalag mozgása bénult.
5. Az énekhangban fontos szerepet játszik a nervus laryngeus superior. Ennek kipreparálására nincs mód a pajzsmirigy-műtét során, így sérülése jóval gyakrabban következik be. Ennek következménye, hogy a korábbinál kissé mélyebbé válik a hangszín, mely az éneklés során okozhat problémát.
6. Az előző két pontban említett végleges idegsérülésnél jóval gyakoribb, hogy a műtéti területen törvényszerűen jelentkező vizenyősség, vérömlenyek, hegesedés miatt az idegek átmeneti bénulása lép fel. A leírt tünetek ilyenkor enyhébb mértékben, és csak átmenetileg jelentkeznek. 3, ritkábban 6 hónapon belül rendeződik az állapot.
7. A pajzsmirigy-műtét során a mellékpajzsmirigyek vérellátása átmenetileg romlik. Ez azzal jár, hogy a vérben a kalciumnak nevezett elem szintje átmenetileg csökken. Ez a görcskészségre való fokozott hajlamban nyilvánul meg, mely átmeneti jelenség, 3 hónapon belül megszűnik. A műtét utáni időszakban az orvos későbbi utasítása szerinti ideig kalcium-tablettát kell szedni.
8. Kétoldali pajzsmirigy-műtétnél előfordul, hogy a mellékpajzsmirigyeket a sebész eltávolítja. Ez olyan esetben fordulhat elő, amikor nagyra nött, környezetével összekapaszkodó elváltozást kell operálni. Ilyen esetben fordul elő, szerencsére igen ritkán, hogy a sebész mind a négy mellékpajzsmirigyet eltávolítja, és így véglegesen kialakul a csökkent mellékpajzsmirigy-működés, mely élethosszig tartó gyógyszeres kezelést tesz indokolttá.
9. Csökkent pajzsmirigy-működés féloldali pajzsmirigy-műtét után. Átmeneti, spontán is rendeződő csökkent pajzsmirigy-működés az esetek 20%-ában alakul ki átmeneti jelleggel, mely spontán 6 hónapon belül rendeződik. Ez a TSH-szint műtét utáni átmeneti emelkedésében nyilvánul meg, még átmeneti gyógyszeres kezelést nagyon ritkán tesz szükségessé. Végleges pajzsmirigy-alulműködés kockázata féloldali pajzsmirigy-műtét után 1% körül van, ha maga az alapbetegség nem hajlamosít erre. Ilyen alapbetegség a krónikus pajzsmirigy-gyulladás.
10. Kétoldali pajzsmirigy-műtét után az esetek 90%-ában kialakul csökkent pajzsmirigy-működés. Ez az esetek közel felében csak átmeneti, hasonló ahhoz, mint amit az előző pontban leírtunk. Az esetek felében az alulműködés végeleges, és élethosszig tartó pajzsnmirigy-hormon pótlást tesz szükségessé. Szerencsére gyógyszeresen ugyanazt tudjuk adni, mint amit az emberi pajzsirigy termel, s így a pajzsmirigy-működés sem az életkilátásokat, sem az életminőséget nem korlátozza, ha a javasolt gyógyszert szedi a rászoruló és az orvos által javasolt gyakorisággal eljár a későbbiekben ellenőrzésre.
11. A pajzsmirigy-műtétnek gyakorlatilag nincsen halálozása, ez azt jelenti, hogy kevesebb mint 1:100.000-hez ennek rizikója. Kivételt képez, ha súlyos egyéb betegségben szenvedőnél vagy előrehaladott daganatos betegség miatt kell a műtétet elvégezni. Ha ilyen esetről lenne szó az Ön esetében, az orvos külön felvilágosítja.

1. Az első 4 hét teendői
   A műtét után 3-5 nappal a betegek nagy része hazabocsátható. Ugyan a pajzsmirigy-műtét jóval kisebb megterheléssel szokott járni, mint pl. egy epeműtét, de otthonában az első kontrollig fokozott kíméletet, táppénzben tartást szoktunk javasolni. 5 kg-nál nagyobb súlyt az első hónapban nem szabad emelni. Gyógyszeres kezelésként calcium-tabletta, fájdalomcsillapító, B-vitamin készítmény, korábban Metothyrint szedőknél a kezelés átmeneti folytatását javasolhatja az orvos. Olyanoknál, akiknél nagy a valószínűsége a csökkent pajzsmirigy-működés kialaukálásának, már a műtét után napokban javasoljuk a pajzsmirigy-hormon kezelés elkezdését. Fontos, hogy ha a műtét utáni időszakban görcskészség fokozódását tapasztalja, akkor a keresse fel a háziorvost. A műtéti területtel a hazabocsátáS után nagyon-nagyon ritkán lehet a korábban említetteken kívül probléma. De tudni kell, hogy a műtéti terület jóval érzékenyebb, így ütés esetén például bevérezhet. Műtét után két héttel naponta 2x10-10 percig a műtéti terület kíméletes, de alapos átmasszírozását javasoljuk, melyet bármilyen semleges kenőccsel vagy krémmel elvégezhet. Ez a helyi vérkeringést javítva elősegíti a műtéti seb gyógyulását és véd a műtéti terület latapadása ellen.
2. Általános tájékoztatás az első kontroll utáni későbbi időszakra
   A műtéti terület előbb említett masszírozását kb. 3-4 hónapig szoktuk javasolni.
   Hormonális ellenőrzésre a műtét után először 6 héttel, majd 3 majd 6 hónap múlva, azt követően 5 évig évente egyszer kell eljárni. A csökkent pajzsmirigy kialakulása jelentősen nem módosít a kontrollok időpontján, de ilyen esetben élethosszig tartóan kell évenként ellenőrizni a pajzsmirigy-működést.
3. Jódpótlás szükségességéről
   Göbös golyva miatt végzett műtét után szükség lehet jódpótlásra, mivel Magyarországon a göbös golyvák nagyobb részében a jódhiánynak oki szerepet kell tulajdonítani. A műtét során a göböket a sebész eltávolítja, azonban a göbösödésre való hajlamot természetesen nem lehet kioperálni az emberből. Ha jelentős a bennhagyott állomány, akkor abban újabb göb fejlődhet ki. Ezt lehet a műtét utáni, élethosszig tartó jódpótlással igen jó hatáonysággal megelőzni. A jódpótlásra sajnos a jódozott só önmagában nem elégséges. A megfelelőnek tartható készítményekről itt olvashat bővebben.
4. Pajzsmirigy-műtét és testsúlygyarapodás
   Elsősorban nők és főként változó korban lévő nők esetén fordul elő, hogy a műtét utáni első évben 5-10 kg-ot is híznak. Ezt azok is nem ritkán tapasztalják, akiknél minden alkalommal normálisak voltak az ellenőrzés során a pajzsmirigy-hormon szintek. Ennek oka nem ismert, de valószínűsíthető, hogy az anyagcsere, energiaháztartás szervező központjának számító pajzsmirigy műtéti megkisebítése után jó néhány hónapra van szükség az új egyensúly beállásához. Teendő ilyen esetben vagy a kalóriabevitel csökkentése vagy a fokozott testmozgás.
   Azoknál, akiknél csökkent pajzsmirigy-működés alakul ki a hízás elkerüléséhez nem minden esetben elegendő a pajzsmirigy-hormon készítmény használata, szintén szükség lehet a kalóriabevitel csökkentésére és a fokozott testmozgásra. Itt külön szólni kell arról a nem ritka tévhitről, mi szerint a pajzsmirigy-hormon készítmény hízást okozna. Ennek a tévhitnek az az alapja, hogy nagyon gyakran még mielőtt tünetet okozna, már kimutatja a laboratóriumi vizsgálat a csökkent pajzsmirigy-működést. Körülbelül arra az időszakra esik a korábban kialakult csökkent pajzsmirigy-okozta hízás, amikor a gyógyszert erre elkezdi szedni a beteg. Ahogy a csökkent pajzsmirigy-működés tüneteinek kialakulásához is több hétre van szükség, úgy a gyógyszer hatásának kialakulásához is. Ennek következménye az, hogy épp akkor kezd el hízni valaki, amikor elkezdi szedni a gyógyszert.

Közismert, hogy az epekőbetegség műtéti kezelésében a beteg az esetek túlnyomó többségében mentesül a nagy vágással járó sebészi beavatkozástól, azaz az epehólyag eltávolítása videó-endoszkópos technikával 0.5-1 cm-es hasfali behatolásokból is megoldható. Ez a videó-endoszkópos módszer a pajzsmirigybetegségek sebészi kezelésében is létjogosultságot nyert.

Az új eljárás csak a pajzsmirigybetegek 12-15%-ában alkalmazható. A beteg kiválasztási feltételek között a pajzsmirigyben kimutatott göb méretét, a pajzsmirigy lebeny(ek) térfogatát, az esetleges megelőző pajzsmirigy vagy más nyaki műtétet, vagy az előzetesen a nyakra kapott sugárkezelést is figyelembe kell venni. A műtét a fentiekben említett helyzeteket mérlegelve egy 1.5-2.5 cm-es nyaki metszésből kivitelezhető. A hagyományos pajzsmirigy műtét ezzel szemben átlagosan 6-7 cm-es vagy ennél hosszabb nyaki metszést igényel. (Lásd ábrák!) Összehasonlító tanulmányok azt igazolják, hogy az alkalmas esetekben a videó-asszisztált műtét számos előnyt jelent a beteg számára. Vitathatatlanul a legnagyobb előnye a kozmetika eredmény , hiszen a pajzsmirigyműtétre szorulók nagy része nő, akiknél a kozmetikai eredmény igen fontos. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a pajzsmirigy műtétek után általában tapasztalható nyaki panaszok (nyelési nehezítettség, nyaki feszülés, szorítás, zsibbadás) érzés sokkal ritkábban jelentkeznek, mint a hagyományos pajzsmirigy műtétet követően. A műtét utáni hanganalitikai vizsgálatok a hagyományos műtéttel szemben lényegesen kedvezőbb állapotot mutatnak (Az ábra azt mutatja, hogy a hagyományos műtétek után (ábra alsó sora) gyakran elveszíti a páciens a magas hangok képzésének képességét, hangja mélyebbé válik, míg az új technika alkalmazásánál (az ábra felső része) ezzel a problémával általában nem kell számolni.) Ennek az a magyarázata, hogy a műtét során alkalmaz ott nagyított kép lehetővé teszi a hangszín befolyásolásában döntő szerepet játszó rendkívül vékony idegszál azonosítását és meg kímélését , ami a hagyományos pajzsmirigyműtét végzésekor kivételesen sikeres. Nem lebecsülendő előny, hogy a közvetlen műtét utáni szakban jelentkező nyaki fájdalom bizonyítottan enyhébb , mint a tradicionális műtétet követő. További előny, hogy a módszerrel bármilyen mértékű pajzsmirigycsonkolás elvégezhető, éppúgy, mint a hagyományos műtéttel. A kórházi ápolási idő sokkal rövidebb , amely általában nem haladja meg a 48 órát, de adott esetben a beteg 24 órán belül is hazabocsátható.

Természetesen ez a technika sem mentes az esetleges szövődményektől, amelyek a hagyományos pajzsmirigy műtét velejárói lehetnek. Több ezres klinikai betegcsoportot vizsgáló felmérések szerint azonban az új technikával a szövődmények aránya lényegesen alacsonyabb : a hangszalagbénulás gyakorisága nem több, mint 0.1 %, a mellékpajzsmirigyek által okozott műtét utáni működészavar pedig 0.7 %-ban fordul elő.. A hagyományos műtétet követően 1-4 % körüli a hangszalagsérülés kockázata illetve a 1-5 % a mellékpajzsmirigy elégtelenség kialakulása, ha a szélső értékeket is figyelembe vesszük.

A pajzsmirigybetegeket ugyan csak részben érintő további előny, hogy a videó-asszisztált technika kitűnően alkalmazható a mellékpajzsmirigyek sebészetében is.

Amennyiben az új eljárás kapcsán további kérdése lenne, akkor e-mailben vagy telefonon fordulhat hozzám.

Prof Dr. Gál István - tel.: 06/30/915-0552, e -mail: galis@t-online.hu