Minden 1000 terhes nőnél kb. 2 esetben alakul ki pajzsmirigy túlműködés .

A pajzsmirigy túlműködés ugyanúgy jelentkezik, mint egyébként, csak szembeötlőbb lehet a testsúlygyarapodás elmaradása illetve a kifejezett testsúlycsökkenés jó étvágy mellett.
Szaporább szívműködés, izzadékonyság, fáradékonyság, hőemelkedés, hajhullás, remegés egészíthetik ki a panaszokat. A betegséget alacsonyabb sTSH szint mellett emelkedett FT4 és FT3 vagy emelkedett FT4-index és FT3-index értékek mutatják laboratóriumi szempontból.

Amennyiben előzetesen már kezelték pajzsmirigy túlműködés miatt, a terhesség első harmadában az átlagosnál sokkal nagyobb az esély a betegség kiújulására, ennek tudatában kell lennie.
Pajzsmirigy túlműködés kezelése közben is teherbe eshet, ez nem jelenti a terhesség megszüntetésének indokát. A gyakorlat szerint a méhlepényen át nem jutó pajzsmirigy hormon termelést gátló gyógyszert adunk (ne bántsuk a magzati pajzsmirigy hormontermelést) - ilyen a propyl-thiouracil (Propycil). Sem ez a gyógyszer, sem a Metothyrin nevű készítmény nem okoz fejlődési rendellenességet a magzaton.

Általános életviteli tanácsként említhető a fizikai kímélet, a megfelelő folyadék bevitel, a meleg és a napsütés kerülése, jódtartalmú gyógyszerek és természetgyógyászati szerek kerülése.

A szapora szívdobogás miatt alkalmazott bétablokkoló gyógyszerek sem okoznak problémát a jól adagolt esetekben. Gyógyszeresen nehezen karbantartható (labilis) betegség esetén gyakran elvégzik a pajzsmirigy műtétet a terhesség második harmadában. A műtét nem jár nagyobb veszéllyel sem az anyára, sem a magzatra - s ha indokolt az elvégeztetése, mindenképp nagyobb az elmaradásból fakad kockázat, az elvégzés rizikójánál.

Speciális eset, amikor a magzati szívhangok válnak szaporává, noha az anya pajzsmirigy hormonszintjei jók. Autoimmun hipertireózisban a pajzsmirigy működést fokozó fehérje anyagok átjuthatnak a méhlepényen s ezek okozhatják a magzati pajzsmirigy hormon túltermelést és struma kialakulást - ebben az esetben ad a kezelő orvos méhlepényen átjutó, a magzati pajzsmirigy hormon termelést gátló Metothyrin nevű gyógyszert.

Terhesség alatt a hipertireózis szorosabb ellenőrzést igényel. Kiemelten fontos, hogy szülés körül mindenképpen normálisak legyenek a hormon szintek, mert normális szüléskor a fokozott megterhelés melletti emelkedett pajzsmirigy hormonok kritikus helyzetbe hozhatják a szülő nő szívét.

Szülést követően a pajzsmirigy túlműködés fellángolhat, 2-3 hónapig fokozottabb ellenőrzést igényel. (Szülés után az egyszer már előzetesen kúraszerűen kezelt pajzsmirigy túlműködés kiújulhat 1 éven belül akkor is, ha maga a terhesség minden gond nélkül lezajlott és nem volt szükség a pajzsmirigy kezelésére.) A kezelés az anyatejbe át nem jutó Propycil-lel folytatódik.

Pajzsmirigy hormonok hiánya eleve jelentősen nehezíti a teherbe esést. Az alulműködés leggyakoribb okai: pajzsmirigy műtét utáni állapot és a pajzsmirigy krónikus gyulladása. Fontos klinikai jel a kevesebb kalóriabevitel melletti kifejezett hízás, fáradékonyság, fázékonyság, aluszékonyság és székszorulás valamint fokozottabb vízvisszatartás, szárazabb bőr.

Igen fontos a pajzsmirigy hormonok megfelelő bevitele a szervezetbe a magzat fejlődésének szempontjából. A pajzsmirigy hormon készítmények , ha normális hormonszinteket érünk el velük, nem befolyásolják más gyógyszerek hatását. A TSH hormon változása a gyógyszeradag módosítás után kb. 4 héttel jelentkezik.

A hormon pótlás kívánt mennyisége a magzat növekedése folytán nőhet (oka a megnövekedett pajzsmirigy hormon kötő fehérje mennyiség is, ami miatt a hatékony szabad hormon szintek relatíve alacsonyabbak lehetnek), ezért hat hetente javasolt ellenőrizni a kismamát.

Szülést követő 6 héten belül számottevő esélye van (kb. 10%) a szülés utáni steril, autoimmun pajzsmirigy gyulladás kialakulásának. Jórészt tünetmentesek maradnak, máskor igazi hormon túltermelés vagy alultermelés alakul ki. Szülés utáni 2 hónapon belül fokozódó fáradékonyság és a pajzsmirigy alulműködésére (hízás, fokozott vízvisszatartás) vagy túlműködésére (fogyás, szapora szívdobogás, remegés) utaló panaszok jelentkezhetnek.

Az így kialakult pajzsmirigy működési zavarokat is szakemberrel kell figyeltetni. Sok esetben spontán elmúlnak a tünetek, máskor tartós kezelés szükséges.

Terhesség előtt ismert göbösödés

A terhesség alatt gyakoribb és gyorsabb szokott lenni a pajzsmirigygöbök növekedése összevetve a terhességen kívüli állapottal. Azért, hogy nehogy épp a terhesség alatt kelljen műtétet végeztetni, ezért olyan nőknél, akik még gyereket szeretnének, hamarabb (kisebb méretű göbnél) szoktunk műtétet javasolni, mint olyan nőknél, akik már túl vannak a gyermekvállalás időszakán.
Ahogy másutt is írtuk, a pajzsmirigy-göbök gyógyszerrel, étrenddel nem kezelhetők. A göbbel élő várandós nők döntő részénél nem okoz problémát a göb még akkor sem, ha a terhesség alatt növekedne.
Amennyiben ez komoly panaszt okoz (fekvéskor nyomásérzés, nyelési zavar), akkor a műtét vagy az azt kiváltó alkoholos kezelés elvégzése mérlegelendő. Műtétet a terhesség 2. harmadában lehet végeztetni, amikor már nincs vetélés és még nincs koraszülés.

Terhesség alatt felfedezett göb

A kivizsgálás ugyanúgy indokolt és ugyanúgy történik, mint nem terheseknél felfedezett göb esetében. A vérvétel, az ultrahang és a citológiai vizsgálat minden kockázat nélkül elvégezhető. Ugyanakkor izotóp-vizsgálat elvégzése tilos várandósoknál.

Terhesség alatt felfedezett papilláris pajzsmirigy daganat

Ez a szervezet legjobb indulatú, nem jóindulatú daganata. (Részleteket ld. a daganatok fejezetében.) Nincs semmilyen adat arra nézve, hogy a megfelelő kezelésben történő egy-két éves késedelem bármilyen hosszú távú ártó hatással lenne. Éppen ezért a mérettől, sejtképtől függően egyaránt szóba jön, hogy a terhesség második harmadában vagy a szülés után történjen a műtét.