1. A MEGBETEGEDETT SZERV SZERINT
2. AZ ALLERGÉN ANYAG BEHATOLÁSIKAPUJA SZERINT
 

A meghatározások inkább gyakorlatiasak, mint tudományosak szeretnének lenni. Akkor leszek velük elégedett, ha a beteg a megfelelõ orvosnál jelentkezik a panaszaival, nem akkor, ha a kollégák szigorú zsürijén csont nélkül átjut.
 

Itt említeném meg ismét, hogy allergológiai szempontból a szemgolyót kívülrõl és folytatódva a szemhéjat belülrõl borító vékony hártya - a kötõhártya - is a légutakhoz tartozik, azokkal együtt, hasonló módon betegszik meg.

Szénanátha - vízszerû, makacs - hetekig tartó -, vagy gyakran visszatérõ orrfolyás, ami láz nélkül, orrdugulással, tüsszögési rohamokkal orrviszketéssel jelentkezik. Megnyilvánulhat csak krákogásban, garat viszketésben, csak orrdugulásban, állandó orrpiszkálásban - a viszketés miatt. A panaszos gyakran orrhangú, csak a száján veszi a levegõt. Gyermekkorban a kép kísértetiesen hasonlít az orrmandula megnagyobbodásra. Ritkábban ugyan, de néha még a hallás is romolhat.

Kötõhártya-gyulladás - könnyezéssel, szem-viszketéssel, idegentest érzéssel - "por ment a szemembe" - szemhéj duzzanattal, kötõhártyának az eresedésével (ami szemfehérje, az inhártya miatt jól látható),  fényérzékenységgel jelentkezik, láz és gennyes szemváladék nélkül. Idõbeli lefolyása a szénanáthával azonos - idült - hetekig tartó -, vagy visszatérõ.

Hörgi asthma - náthás, tüsszögõs bevezetõ panaszok után száraz köhögés, nehézlégzés, majd az esetek nagy részében szabad füllel is hallhatóvá váló  légzés, a kilégzés megnyúlása, nehezítettsége, másképp fogalmazva a belégzés "megrövidülése" észlelhetõ. Meghatározó tünet a fulladás, a légszomj. A panaszok láz nélkül jelentkeznek általában.

Jellemzõ mindhárom betegségfélére, hogy az év betegre jellemzõ adott szakában jelentkezik, az asthmára pedig, hogy az adott szezonon belül is rohamokban okoz panaszokat, sokszor csak éjszaka vagy a hajnali órákban.

Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentkezhet allergiás betegség egész évben fennálló panaszokkal, ill. a fenti tüneteket nem mindig allergia váltja ki. Pl. a hörgi asthma eseteinek kb. harmada nem allergiás eredetû, valamint  tartós szemgyulladást, tartós náthát számos más ok is  fenntarthat.
 

 
Immunológiai, allergológiai jelentõsége felértékelõdött az utóbbi években. Önálló immunszervként is emlegetik a bõrt, annyira speciális reakciók játszódnak le benne.

Csalánkiütés (urticaria) -  legtipikusabb, legközismertebb formája az allergiának. Lényege a piros, viszketõ udvarban ülõ "csalángöbcse". Mérete kb. fél centis átmérõtõl, 1-2 pöttytõl,  az  egész testet beborító  vörös, duzzadt, összefolyó nagy jelenségig igen változó. Szélsõséges formája, amikor a folyamat a bõr mélyebb rétegében kezdõdik és nem annyira a pirosság, mint inkább a duzzanat, a feszítõ fájdalom a jellemzõ. Teljesen deformálódhat pl. a kéz, vagy a láb nem fér a cipõbe stb.. Ritka elõfordulás amikor a gége és környéke duzzad be. Ez az utóbbi állapot értelemszerûen életveszélyes.

Ekcéma (Atopiás dermatitis) - Magyar legpontosabb neve a sömör, de az ekcéma is létjogosultságot nyert már a köznyelvben. A legkevésbé tipikus az allergia szempontjából és a legtöbbet vitatott kórkép. Létrejöttében azonban az allergia szerepe egyre inkább elismert. Valószínüleg nem egyenlõ mértékben az egyes  embereknél, de egyik, panaszokat fokozó, kiváltó tényezõ. Jellemzõ rá a száraz, repedezett, megvastagodott bõr, ami általában erõsen hámlik. Fellobbanás esetén vérbõvé válik, nedvedzeni szokott, és akár fájdalmas is. Gyakori, hogy csecsemõknél az orcákon, késõbb  kisded kortól a könyök és térdhajlatban, csuklón észlelhetõ. De van teljes testet borító formája is. Bármely életkorban nehézzé tudja tenni  az életet.
 

 
Beleink ûrtere is inkább a külvilághoz tartozik. A csecsemõ a  bélrendszerén keresztül  kerül kapcsolatba legintenzívebben, legközvetlenebbül nagy menyiségû, idegen szerves anyaggal.

Hasmenés, hasfájás, táplálék felszívódási zavar -  a tünetcsoport immunológiailag - biokémiailag igen különféle okokból alakulhat ki. (A három említet típus közül csak a második a tipikusan allergiás probléma.)

Talán leggyakoribb formája egy enzim hiánya. Ebben az esetben a tejben lévõ értékes szénhidrátot a tejcukrot - ami úgynevezett diszaharid, azaz két cukor alegységbõl épül fel - nem tudja a beteg emészteni, két alegységre hasítani, azaz felszívódásra alkalmassá tenni a hasító enzim - laktáz - hiányában.  A bélben maradó fölös szénhidrát felelõs a panaszokért. Ez természetesen nem allergiás kórkép, de a tünetek hasonlósága miatt itt meg kell említeni.

Ritkábban más kettõs cukrot bontó enzim hiánya is hasonló panaszokat  okozhat.

Tipikus allergiás probléma a tehéntej-fehérje túlérzékenység okozta hasmenés. Ennek legsúlyosabb formája, amikor a bélpanaszok bélvérzésig fokozódnak, társulva  ekzemával és légúti panaszokkal.

Szintén itt kell megemlíteni - bár immunológiai szempontból nem  a jellegzetes allergiás betegségek közé  tartozik - a lisztérzékenységet más néven a cöliákiát. Kezelés szempontjábol mindhárom esetben a diéta a meghatározó, azaz a betegséget okozó anyagot tudatosan kerülni kell. A  fenti kórképek a gondot nem csak azzal jelentik, hogy kellemetlenséget okoz a gyakori székletürítés, hanem elsõsorban a szervezet fejlõdése lelassul, megáll, sõt fogyás is jelentkezhet az elégtelen emésztés, felszívódás miatt haszontalanul kiürült, elvesztett tápanyagok miatt.

Ezek a fogalmak elképzelésem szerint azért szükségesek, mert az orvossal találkozó beteg sokszor hallja õket, nem mindig van idõ pontos magyarázatuk megadására.

Inhalativ allergia - belégzés utján: a panaszok a légutak felületére, nyálkahártyájára jutó olyan anyagok hatására jönnak létre amelyekre a szervezet érzékennyé vált, szenzibilizálódott.

Ezek közül a legismertebb a virápor, más néven pollen. Ez  a növények hím szaporító anyaga. Benne található a hím ivarsejt és segédsejtek, valamint tápanyag a sejtosztódáshoz.

Értelemszerûen addig okoznak panaszokat az arra érzékeny embereknek, míg nagy számban a levegõben megtalálhatóak - tehát virágzás idején. Sajnos a gyakran allergiát okozó növények szinte összeesküdtek az ember ellen. A legkorábban  virágzó mogyoró, és az októberig panaszokat  okozó parlagfû között az igen erõsen allergizáló növények  egymást váltják, folytonosan egymásba ér a virágzási idejük. Így februártól október végéig gondot okozhatnak  pollenjükkel.

Közismert szintén a házipor atka allergizáló hatása. Nem maga az élõlény okoz panaszokat, hanem elporló testanyagai és különösen a széklete. Ezt a finom port beszippantva az orrba - nátha, a tüdõ mélyébe jutva - asthmás fulladás jöhet létre.

Penészgombák levegõbe kerülõ szaporítótestei elsõsorban asthmás fulladást  tudnak okozni.

Ismert még az állati szõrök, különösen a macskaszõr ilyen jellegû hatása, de tudni kell, hogy az állatok váladékai bizonyítottan,  saját atkái  pedig nagy valószínûséggel okozhatnak panaszokat az allergiás embernek.

Inhalatív allergének szezonja:

január	atka, (fertõzõ betegségek)
február	fa virágpor, (atka)
március	fa
április	fa
május	fû, fa
június	fû
július	fû, gyom
augusztus	gyom, parlagfû, penészgomba
szeptember	gyom, parlagfû, penészgomba, atka
október	parlagfû, penészgomba, atka, (fertõzõ betegségek)
november	atka, (fertõzõ betegségek)
december	atka, (fertõzõ betegségek)

Kontakt allergia - felületi érintkezéssel:  Jól ismert a fémek - króm, nikkel - a kozmetikai iparban és ízanyagokként használt balzsamok allergiás bõrgyulladást okozó hatása. Karóra fémszíja, vagy csak csatja a  csuklón, fülbevaló, nyaklánc, melltartó patentja ahol a bõrt érinti hozhatja létre a jellegzetes reakciót.

Ismert, hogy bizonyos pollen - például  a parlagfû virágpora - a bõrre nagy mennyiségben kerülve gyulladást okozhat. Hasonlóan frissen vágott fûben játszó fûallergiás gyermekek bõre gyakran kiütéses lesz. Gyermekláncfû virágjából font koszorú a fejbõr gyulladásos reakcióját okozhatja az arra allergiásnak.

Ételek is okozhatnak hasonló panaszokat. Például a paradicsomra, tojásra erõsen allergiásnak nem csak bélpanaszai, testszerte csalánfoltjai, de az ajkai körül - ahol az étellel érintkezett - bõrgyulladása is jelentkezhet.
 

Ételallergia - bõrtünetek közül csalánkiütést, ekcémát okozhatnak ételek. Itt nem az evés során az ajkakra kerülõ ételre gondolok, hanem a bélbõl felszívódva, testszerte, vagy speciális helyeken jelentkezõ panaszokra. Hányást, hasmenést, hasi fájdalmakat válthat ki  a bélrendszerben. De ételektõl asthmás nehézlégzés is ki tud alakulni.

Méh- és darázssípés allergia - ismételt szúrás után, - olyan emberen, aki érzékennyé válik rá, tehát nem mindenkin - általános szervezeti reakcióval jelentkezik - gyengeség, ájulás, eszméletvesztés, rekedtség, köhögés, fulladás, testszerte kiütések, duzzanat. Azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ahhoz hogy méhcsípés allergiásnak tartsunk valakit  nem kell az összes tünetet produkálnia. Elég például csak, hogy testszerte kiütéses lesz, vagy csak nagyfokú gyengesége jelentkezik.

A méh- vagy darázscsípéssel együttjár a megcsípett testtáj fájdalma, duzzanata, pirossága. Önmagában ez azonban nem méhcsípés allergia. Minden csípés után észlelhetõ.
 

Gyógyszer allergia - szélsõséges súlyossági határok között - néhány csalánböbcsétõl az életveszélyes anaphylaxiás reakcióig - jelentkezhetnek a panaszok. Leggyakrabban allergiát okozó gyógyszer a penicillin és rengeteg újabbnál újabb szintetikus változata. Ritka például az erythromycin allergia. A tévhitek fejezetbe  is kerülhetne, hogy az erythromycin okozta hasi panaszok, hányás nem allergiás panasz. Többé kevésbé mindenki észlelheti ezeket a tüneteket ha erythromycint szed.

Az allergia bármely életkorban elkezdõdhet így a gyógyszerérzékenység is sokadik beteg-gyógyszer találkozásra is, akár ötven éves korban.